 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
A recski tábor
|
London, 1989. február 13. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a recski
tábor egykori túlélői az Országgyűléshez írott levelükben azt
követelik, hogy a parlament ítélje el az ötvenes évek illegális
eljárásait, és tegye jóvá a régi igazságtalanságokat. Hallgassák
meg erről Sally Ackroyd tudósítását:
- Az ötvenes évek leghírhedtebb magyarországi internáló tábora
Recsken működött, ahova Rákosi elzáratott mindenkit, akit
ellenfelének tartott. így kerültek Recskre jobboldali aktivisták,
szociáldemokraták, kisgazdapártiak, de még kommunisták is.
1953-ban, Sztálin halála után a tábort megszüntették, de csak a
kommunistákat rehabilitálták, és a túlélőkkel közölték, hogy
további 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, ha egy szót is
szólnak a büntetőtáborban tapasztaltakról. Ennek eredményeként a
témáról több mint 30 évig majdnem tökéletes volt a hallgatás.
A Recski Szövetség azonban most már követeli az összes túlélő
teljes rehabilitálását, és követelte azt is, hogy az Országgyűlés
foglalkozzon a témával, illetve intézkedjen, hogy orvosolják az
egykori igazságtalanságokat.
A Szövetség tárcaközi bizottság felállítását javasolja, hogy az az
egész lakosság előtt rendezze a kérdést, valamint az áldozatok
emlékére állíttasson emlékművet.
A tábor volt foglyai rámutatnak, hogy az internáló táborban
eltöltött éveket a mai napig sem számítják be munkaévnek, amikor a
nyugdíjakat számítják ki. Ráadásul szabadulásuk után sehol sem
találtak munkát. Ezzel szemben azok, akik a jogtiprásért felelősek
voltak, egészen a közelmúltig magas pozíciókat töltöttek be, és -
mint mondják - szép nagy nyugdíjuk is van.
A Szövetség főtitkára, Zimányi Tibor azt mondta, hogy csoportja nem
vágyik bosszúra, viszont kérte, hogy a recski táborban szolgált
őrök álljanak nyilvánosság elé, és mondják el hogy mi, hogyan
történt. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|