Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 12.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)

Munkatársunk, Radnóti Zoltán beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut Egyetemen a politikai tudományok tanára.: - A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire tartod jelentősnek? - Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei. így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt - melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.

A Gramsci konferencia

(Román István)
München, 1989. február 12. (SZER, Világhíradó) - Üdvözöllek a
stúdióban Dorogi Judit, és külön megköszönöm, hogy eljöttél, mert
ma reggel érkeztél meg, méghozzá vonattal, tehát fárasztó út után
Triesztből, ahol részt vettél, vagy legalábbis hallgatóként
megfigyelted az a háromnapos tudományos konferenciát, amelyet az
Olasz Kommunista Párt Gramsci Intézete és a Szlovén Kommunista Párt
tudományos intézete együtt rendezett. A címe a tudományos
összejövetelnek az volt, hogy A szocializmus reformja -
decentralizáció, pluralizmus és demokrácia. Három eset:
Magyarország, Jugoszlávia, Lengyelország. Milyen benyomásokkal
érkeztél vissza?
    
    - Minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy a háromnapos
konferencián a legnagyobb sikert a magyarok aratták. Kezdve a
Magyarországról érkezett Vásárhelyi Miklós rendkívül színvonalas
bevezető előadásával, folytatva olyan neves, külföldön élő magyar
politológusok, történészek, egyetemi tanárok hozzászólásával, mint
Kende Péter és Fejtő Ferenc Párizsból, Schöpflin György Londonból,
és Molnár Miklós Genfből.
    
    - És miért volt épp a magyaroknak a legnagyobb sikerük?
    
    - Talán azért, mert Nagy Imre egykori sajtófőnöke és ma
Magyarországon élő egyetlen közvetlen munkatársa rendkívül mély
benyomást tett a hallgatóságra.
    
    - Vásárhelyi Miklósra gondolsz, róla beszélsz!
    
    - Igen. Derűs, magabiztosságot keltő, rokonszenves egyéniségével.
    
    Amikor Vásárhelyi az elmúlt 35 éven belüli három magyar
reformkísérletet elemezte, és elsőként az 53-ban kezdődőnek
meghiúsulásáról beszélt, majd arról, hogy az a magyar társadalom
progresszív fejlődésébe való bajlós beavatkozás volt, és vezetett
az 56-os forradalomhoz - mindenki érezte, hogy szavának
aranyfedezete van. Hiszen 56-os szerepléséért Nagy Imrével és
munkatársaival együtt száműzték, perbefogták, elítélték.
    
    - Ő is ott volt Romániában - ezt értetted? - Igen. Romániába
vitték.
    
    - Igen.
    
    - Aztán a Nagy Imre-per során elítélték. Éveket töltött börtönben,
később a magyar közéletből is visszahúzódott. Elsősorban azért,
mert nem volt hajlandó semmiféle elvtelen kompromisszumra. A
fehérre azt mondani hogy fekete, vagy legalábbis azt, hogy nem
fehér.
    
    Most hogy 56 értékelése körül felizzottak a viták, a hivatalos
politika magyarázkodik, de Vásárhelyinek erre nincs szüksége. Ő
ugyanazt mondja ma is, amit több mint 30 évvel ezelőtt mondott.
    
    De az is fontos, hogy miként vélekedik a második és a harmadik
reformfolyamatról, illetve reformkísérletről. A másodikról azt
mondta, hogy a 68-ban beindult gazdasági reform felfüggesztésétől
egyenes út vezetett a 80-as évek teljes gazdasági csődjéhez, és
közvetetten a mai általános politikai, gazdasági válsághoz.
    
    Majd a harmadikra, tavaly májusban, amikor a fordulat bekövetkezett
és Kádár régi gárdáját lecserélték, azt mondta, hogy a mostani
reformon a szocializmus léte áll vagy bukik. Ebből következően a
kormányzatnak le kell vonnia a szükséges és elkerülhetetlen
konzekvenciákat akkor is, ha ezek komoly kockázatokkal járnak. A
demokrácia nem a szocializmus egyik útja, hanem az egyetlen. Csak
jelzők nélküli, valódi pluralizmussal valósítható meg, amelyben a
nép maga választja meg: milyen kormányt akar.
    
    - Beszélj most légy szíves arról, hogy mit mondtak a jugoszlávok és
mit a lengyelek?
    
    - A jugoszláv és lengyel esettanulmány referátumának szerzői sokkal
kisebb intellektuális függetlenségről tettek tanúbizonyságot. Ez
nemcsak az előadók személyének volt tulajdonítható, hanem főként
annak, hogy mindketten a hatalmon lévő kommunista párt
nézőpontjából vázolták a szocializmus reformjára vonatkozó
elképzeléseket.
    
    Persze hozzá kell tennem még azt is, hogy a lengyel előadó nem a
programban szereplő professzor volt. Őt - hírek szerint - a
kerekasztal-beszélgetés miatti elfoglaltsága akadályozta meg abban,
hogy Triesztbe utazzon.
    
    Helyette a római lengyel akadémia tagja érkezett meg, és tartotta
az előadást. Elsőként a magyar után a jugoszláv esetet vizsgálták,
ahol az előadásból kiderült, hogy nemcsak a szocializmus
reformkísérletével vannak problémák, hanem Jugoszláviában mindezt
súlyosbítja az egyes tagköztársaságok egyenlőtlen gazdasági és
társadalmi fejlettsége, aminek következtében az országot a
felbomlás, a szétesés veszélye fenyegeti.
    
    A ljubljanai marxista kör vezetője egyenesen arról beszélt, hogy
Szlovéniának, Jugoszlávia legfejlettebb tagállamának az 1992-ben
megvalósuló egységes Nyugat-Európához sokkal szorosabb szálakkal
kellene kötődnie, mint például Szerbiához vagy Montenegróhoz.
    
    - És mi volt a te benyomásod? Most nagyon röviden, néhány mondatban
az egész konferenciáról. Magyarán szólva: hasznos volt, vagy pedig
csépelték a szót, kicsit magasabb fokon, tudományos fogalmakkal?
    
    - Nem lehet ezt így leegyszerűsíteni. Ha nagyon-nagyon a lényegét
akarom megfogalmazni, akkor az a következőben koncentrálható:
megreformálható-e a szocializmus? - ugye ez volt az alapkérdés. A
válaszok többnyire úgy hangzottak, hogy megreformálható, amennyiben
az a szocializmus más lesz, mint az eddigi, a létező
szocializmusban, szocialista államokban kialakult. Tehát valami
egészen más.
    
    Néhány érdekes hozzászólásból idéznék. Egyesek szerint a mai
formában tehát semmiképpen nem reformképes a szocializmus, hiszen a
gazdasági válság mindenütt elviselhetetlen méreteket öltött. És
mint a magyar és lengyel példa mutatja maguk a kommunisták is
kétségbe vonják a párt legitimitását. Tehát, hogy a rendszer
változásra képes-e, az kérdés -, az viszont biztos, hogy nincs
alternatívája. Tehát vagy alapvetően más lesz, gyökeresen más -,
vagy eltűnik.
    
    - Azért teljesen nem értettem, hogy azt mondtad, hogy a mostani
állapotában nem maradhat meg. Na, de hát megmaradhat, hogyha
megreformálják.
    
    - Ha gyökeresen megreformálják, és ha ez az új forma ez sokkal
inkább közeledik a szociáldemokrata eszmékhez, mint a régi
sztálinista eszmékhez.
    
    - Köszönöm Judit a beszélgetést. +++
    


1989. február 12., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

Az amerikai Bechtel cég Paksi Atomerőmű Vállalatnál dolgozó szakembereinek tevékenységi körébe tartozik, hogy folyamatosan felmérjék az atomerőműben és a KFKI-nál lévő, engedély nélkül behozott embargós számítógépeket, megállapítsák gyártási számukat, majd a cég ügyvédjein keresztül értesítsék az USA illetékes hatódágait. Az információ forrása megbízható, tartalma nem ellenőrzött. Intézkedés: folytatják a Bechtel-szakemberek ellenőrzését. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD