|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi változások
|
Köln, 1989. január 31. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - Magyarország számára hasznavehetetlen a szocializmus címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung így ír: - Az egész országban meglepetést keltett Pozsgay államminiszter azon kijelentése, miszerint a magyarországi 1956-os események nem ellenforradalomnak, hanem népfelkelésnek tekintendők. i Majd így folytatja a lap: - Úgy tűnik, ez többek között Berecz központi bizottsági titkárt is érintette, aki egész karrierjét arra a megítélésre alapozta, hogy az 1956-os eseményeket ellenforradalomnak kell tekinteni. A lap aztán arról ír: - Pozsgay azzal indokolta meg az 1956-os események átértékelését népfelkeléssé, hogy mind a lakosság, mind a párttagok többségében ennek megfelelő véleményváltozás ment végbe. Abból kell kiindulni, hogy az 1948-ban önként, vagy nyomás alatt felvett szocializmus modellje hibás vágány volt. Ez vezetett a mostani válsághoz is. Nyilvánvaló ennek a modellnek a totális hasznavehetetlensége. A lap megjegyzi továbbá: - Pozsgay szerint a magyar munkásoknak több beleszólási joguk volt az üzemekben a kapitalista időkben, mint később a szocializmus alatt. Az 1956-os eseményeket ebből a szempontból is kell szemlélni - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Végül a Die Welt arra hívja fel a figyelmet, hogy - idézzük -"Nyers Rezső, ugyancsak a Politikai Bizottság tagja, lándzsát tört a magánvállalatok mellett és büntetendőnek nevezte, hogy a kommunista kormányzatú Magyarországon figyelmen kívül hagyták eddig a polgári társadalom értékeit". Majd így folytatja a lap: - Némelykor azt hallja az ember, hogy Kádár János, az 1988-ban megbuktatott pártvezető környezetében egy igazi kommunista párt megalapításáról beszélnek. Optimista becslések szerint egy ilyen párt Magyarországon legfeljebb a szavazatok 5-8 százalékát tudná megszerezni, feltéve, ha egyszer szabad választások lennének az országban - fejezi be cikkét a Die Welt. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|