|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az alternatívok
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. január 10. (BBC) - Az MSZMP bejelentette: hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az alternatív szervezetekkel. Erről az új hozzáállásról Berecz János nyilatkozott az Országgyűlés első napján. A kormány szerint az új egyesülési és gyülekezési törvény a most folyó demokratikus reformprogram egyik legfontosabb összetevője. Az új törvény legalizálja mindazon független csoportok működését, melyek tevékenysége nem ütközik a törvény, illetve az Alkotmány előírásaiba, és elméletileg elismeri a politikai pártok alapításának jogát. Noha az országgyűlési szavazásra még nem került sor, a törvényt a kormány jóváhagyta, s csaknem bizonyosra vehető, hogy a képviselők is így döntenek. Ezzel párhuzamosan Berecz János, a párt főideológusa a parlamenti vitát arra használta fel, hogy új ajánlatot tegyen az alternatív csoportoknak. Kijelentette: most, hogy jogi helyzetük rendeződik, a vezetés kész a párbeszédre és az együttműködésre. A magyar televíziónak adott interjújában Berecz kifejtette, hogy a tárgyalások koalícióhoz vezethetnek. A múltban a párt csak a szocialistának mondott mozgalmakkal volt hajlandó együttműködni, de Berecz János most kijelentette, hogy minden olyan politikai szervezet, amely haladó és a társadalom javát szolgálja, baloldalinak tekintendő. A hatalom - mondotta - nem a párté, vagy a kormányé, hanem a dolgozó népé. A törvénytervezet vitája javarészt a politikai pártokkal foglalkozó előírásokkal foglalkozott. Míg elvben a pártokat engedélyezik, működésük csak a szerepüket körülíró és a későbbiekben megvitatandó törvény elfogadása után lehetséges. Tíz képviselő indítványozta, hogy tegyék lehetővé pártok azonnali megalakulását, de Berecz az Országgyűlésben is a kormány hivatalos álláspontját hangsúlyozta, mondván, hogy a politikai élet továbbfejlődésére van először szükség. Parlamenti beszédében - a dialógusra utalva - Berecz János több független szervezetet is megemlített, köztük a Magyar Demokrata Fórumot, az új Márciusi Frontot, a Kisgazdapártot, a Veres Péter, illetve a Münnich Ferenc Társaságot. Figyelemre méltó azonban, hogy nem említette sem a Fiatal Demokraták, sem pedig a Szabad Demokraták Szövetségét. Az utóbbi szervezet programjában egyebek között szerepel Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|