|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi megállapodás: így látja a NATO (1)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. november 16. péntek (MTI-tud) - Mindent
egybevetve összesen körülbelül 100 000 egységgel - harckocsival,
páncélozott csapatszállító járművel, repülőgéppel, helikopterrel és
tüzérségi löveggel - csökkent, illetve csökken az európai térségben
a nehézfegyverek száma a vasárnap Bécsben parafálandó, és hétfőn
aláírásra kerülő leszerelési megállapodás eredményeként. Ebből
kilencvenezer a Varsói Szerződés, elsősorban a Szovjetunió erőit
csökkenti, felszámolva a VSZ javára korábban fennállt
elfogadhatatlan fölényt - fejtette ki pénteken a nemzetközi sajtó
képviselőinek a NATO két magas rangú tisztviselője.
A tájékoztatón egyebek között kiemelték azt is, hogy a tárgyalások záró szakaszában Magyarországot a belső központi zónába sorolták át, saját kérésére. Az MTI tudósítóját tájékoztató NATO-források elmondták, hogy a Magyarország által előterjesztett igény nem módosítja a katonai egyensúlyt - tekintettel Magyarország fegyveres erőinek viszonylagos méreteire -, politikai szempontból azonban kétségkívül fontos, mivel érzékelteti, hogy Magyarország Európa központi térségének része.
A magas rangú NATO-tisztviselők rámutattak, hogy nemcsak az egyezményben szereplő számokat kell figyelembe venni, amelyek értelmében a szerződés életbe lépésétől számítva negyven hónapon belül ötvenötezer nehézfegyvert kell leszerelni és megsemmisíteni, hanem azt is, hogy amióta a tárgyalási folyamat megkezdődött, a Szovjetunió és kisebb mértékben a NATO is jelentős számú fegyvert telepített át a szerződés által nem érintett övezetekbe. (folyt.)
1990. november 16., péntek 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|