|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Japán bankár küldöttség Magyarországon (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - A legnagyobb japán bankok
képviselőiből álló küldöttség folytatott tárgyalásokat pénteken
Magyarországon. A küldöttséget Sadaaki Hirasawa volt japán
pénzügyminiszter helyettes vezette. A japán bankárok a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a
Pénzügyminiszérium szakembereivel folytattak megbeszéléseket.
Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a japán bankárok elsősorban azért jöttek Magyarországra, hogy tájékozódjanak az ország gazdasági helyzetéről, átfogó képet kapjanak a kormány elképzeléseiről. Magyarország számára igen fontos a kapcsolatok fejlesztése a japán kormánnyal és a magán pénzügyi befektetőkkel. Igen fejlettek a magyar-japán pénzügyi kapcsolatok, a szigetország jelentős részt vállal a magyar gazdaság külső finanszírozásában. Lényeges az ország jövője szempontjából, hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Jövőre a meglévő adósságállomány finanszírozására Magyarországnak mintegy 2,2-2,3 milliárd dollár összegü külső forrásra van szüksége. Ez az MNB számításai szerint fele részben a Nemzetközi Valutalap, a Világbank, a Közös Piac, a Japán Export-Import Bank által nyújtandó kölcsönökből teremthető elő. A hitelek másik feléhez az ország kötvénykibocsájtással kíván hozzájutni. Ezeket a kötvényeket - hasonlóan az idei esztendőhöz - az MNB Nyugat-Európában és Japánban kívánja kibocsátani.
Más a helyzet a jövőre várható folyófizetésimérleg-hiány finanszírozásával. Egyes számítások szerint a deficit elérheti az 1-1,5 milliárd dollárt. Az ehhez szükséges külső források biztosítása azonban már komoly fejtörést okoz a Magyar Nemzeti Banknak. Az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy a deficit mekkora hányadára lehet találni külső forrásokat, s ebben nagy szerepet játszik az is, hogyan végződnek az IMF-fel folyó tárgyalások. Mindenesetre lényeges, hogy a japán pénzintézetek is segítséget nyújtsanak a külső források előteremtésében.
Hárshegyi Frigyes megjegyezte, hogy jelenleg még meglehetősen sok a bizonytalansági tényező. Lehet, hogy túlzottnak bizonyul a tervezett deficit. Előfordulhat, hogy a magyar gazdaság az idei esztendőhöz hasonlóan jövőre is nagyrészt kompenzálni tudja a kedvezőtlen hatásokat. (folyt. köv.)
1990. november 16., péntek 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|