 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
NATO-Magyarorszóg: partnerség a biztonságban - Manfred Wörner
nyilatkozata az MTI-nek (2.rész)
|
Az MTI tudósítója ezzel kapcsolatban arról kérdezte a
NATO-főtitkárt, hogy miként járulhat hozzá a szövetség a
közép-kelet-európai térség biztonságához. Manfred Wörner kifejtette:
a szövetség mindenképpen stabilizáló tényező. A múltban képes volt
megőrizni tagállamainak a biztonságát, lényeges, sőt feltehetően a
leglényegesebb tényezője volt a béke megőrzésének, egy háborútól
való elrettentésnek. Úgy gondolom, fűzte hozzá, hogy ezt a szerepet
a jövőben is megőrzi. Természetesen garantálni csak saját
tagállamaink biztonságát tudjuk, de hozzájárulhatunk ahhoz, hogy
elriasszunk mindenfajta katonai erő alkalmazásától bármely
közép-kelet-európai ország ellen.
Másrészt a NATO-nak érdekében áll a térség országainak gazdasági
stabilitása is. A szövetség nem gazdasági szervezet, ezért a
közép-kelet-európai országoknak szóló támogatást nem maga a NATO,
hanem tagállamai, vagy olyan gazdasági szervezetek nyújtják, mint az
Európai Közösség, stb. Az Atlanti Szövetség bátorítja őket erre.
Az MTI tudósítója megkérdezte, milyen változások várhatók a
nemzetközi helyzet átalakulásával a szövetségben. A főtitkár
rámutatott: a NATO katonai szervezetből egyre inkább egy politikai
szerep felé, a szembenállástól az együttműködés felé halad, a béke
biztosítékából mindinkább a béke építőjévé válik. Az azonnali
fenyegetés elleni elrettentés helyett egyre inkább a kockázatok
elleni biztosítékra kerül a hangsúly. A katonai stratégia az új
helyzetben átalakul, kisebb, mozgékonyabb egységekre, mozgósítható
tartalékokra alapozódik. A NATO megváltoztatja az előretolt védelem
koncepcióját, csökkenti az atomfegyverek számát, és ezek a jövőben
csak a végső esetben lesznek bevethetők.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit vár az Európai Biztonsági
és Együttműködési Értekezlet párizsi csúcstalálkozójától, a főtitkár
kifejtette: ez igen fontos lépés Európa jövendő struktúrájának
kialakításában. A helsinki folyamat intézményesítése alapot teremt
az európai államok szorosabb együttműködésére, magjává válik az új
egyesült Európának, hozzájárul a válságok megelőzéséhez vagy békés
megoldásához. Ebből az alkalomból kerül sor a nagyon fontos
leszerelési egyezmény aláírására, amely egész Európát stabilizálja,
és közös nyilatkozatot tesznek a NATO és a Varsói Szerződés
országai. (folyt.)
1990. november 15., csütörtök 16:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|