 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei
kistelepülésen, Tiszabőn töltötte hétfői munkanapját Göncz Árpád
köztársasági elnök. Érkezésének hírére többszáz helybéli gyűlt össze
a községi tanácsháza előtti téren, miután a faluban igen ritka
eseménynek számított az elmúlt évtizedekben még egy-egy megyei
vezető látogatása is.
A községi tanácsházán a köztársasági elnök őszinte, kendőzetlen
tájékoztatót kért a falu életéről, mert - mint hangsúlyozta -
tanulni és emberközeli tapasztalatokra szert tenni jött Tiszabőre.
Nyíltságban, szókimondásban nem is volt hiány Négyesi Zoltán
tanácselnök beszámolójában, s a tájékoztató arra is választ adott:
korábban miért kerülték el ezt a Tiszamenti falucskát a politikai
vezetők. Mint a falu történetéből kiderült, ma a régió fehér
foltjaként emlegetett, elmaradott Tiszabő múltja számtalan
büszkeségre okot adó elemet hordoz. Az árvízmentes szigetre épült
település hamar fontos révátkelő hellyé vált, az 1800-as évek
második felében pedig sörgyár, gyufagyár, ecetgyár is működött itt,
és virágzó kereskedelmi hálázata volt a falunak. A két világháború
pusztításai ugyan megviselték a falut, de még sikerült a
talpraállása. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, mert az
elkövetkező évtizedek hibás politikai döntései az 1980-as évek
közepére a virágzó faluközösséget szétzilálták és a községet
elszegényítették. Nagyon sok kárt okozott a faluvezetés
iskolázatlansága, szűklátókörű túlbuzgósága, emellett a pártharcok,
a beszolgáltatások, a kuláküldözés és az erőszakos tsz-szervezés
szinte elüldözte Tiszabőről a dolgozni, boldogulni akarókat. A végső
döfést az adta meg, amikor a falut szerepkör nélküli községgé
nyilvánították, s ez a titulus azonnal együtt járt az infrastruktúra
tudatos visszafejlesztésével. Jelenleg a 2000-es lélekszámú lakosság
több mint felét cigányok alkotják, a nem cigány lakosság pedig
erősen elöregedett. A lakosság 80 százaléka él a létminimum alatt.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|