 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Továbbra is öntöznek a gazdaságok (1. rész)
|
1990. augusztus 15., szerda - A múlt heti néhány napos
lehülés, az időjárási front sem hozott annyi csapadékot, hogy a
talajok víztartalma növekedett volna. Ezért ahol csak lehet, annak
ellenére öntöznek, hogy a víz tetemesen megdrágult, mivel szabadáras
lett.
A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották: az öntözésre
berendezett mintegy 350 ezer hektáros terület 70 százalékára
juttatnak az üzemek folyamatosan mesterséges csapadékot. Azért nem
többre, mert az öntözőcsövekkel betelepített táblák egy részén a
vetésforgó szerint vízutánpótlást nem igénylő növények vannak.
A vízszolgáltatási díjak szabaddá tétele különben idén új
helyzetet teremtett. Mint ismeretes: az öntöző vizet a legtöbb
helyen nem a gazdaságok termelik ki maguknak, hanem a vízügyi
vállalatok szolgáltatják. Az egységes díj megszüntetése óta a
vállalatok a vízdíjban minden költségüket felszámították. A
gazdaságok egy ideig túlságosan magasnak tartották e díjat, ezért a
vízügyi szervezetek felajánlották, hogy a víz kivételi-, illetve
továbbító berendezéseket üzemeltetésre átadják a szövetkezeteknek és
az állami gazdaságoknak. A termelők hamar rájöttek, hogy a
vízszolgáltatás díja valóban nem ok nélkül magas, és speciális
szakember hiányában a vízszolgáltatásban lemondtak az
,,önkiszolgálásról,, és továbbra is a vízügyi vállalatoktól igénylik
az öntözővizet.
A gazdaságok egyébként a vízellátás tekintetében eltérő
helyzetben vannak. A szerencsésebbek, így például a Duna, Tisza és
más folyók, patakok közvetlen közelében működő üzemek nem fizetnek
vízdíjat. Azok számára viszont, akikhez két-háromszoros lépcsőben,
többszöri emeléssel, hosszabb távolságból jut el az öntözővíz,
tetemes az ár. Ezekben az üzemekben csak a megfelelő gazdaságossági
számítások elvégzése után vállalkoznak az öntözésre. Számos üzemben
a kedvezőtlen adottság esetén is öntöznek, mivel a terméskiesés
viszont pótolhatatlan veszteséget jelentene az exportban, vagy éppen
az állatok tartásában, takarmányozásában. Így például igen nagy
területeken öntözik a gazdaságok a vetőmagnak szánt kukoricát. A
hibridkukorica-vetőmagot termő területek valamivel több mint a
felére juttatnak öntözővizet. (folyt.köv.)
1990. augusztus 14., kedd 22:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|