 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
A bólyi nemzetiségi nyelvoktatási modell sikere
|
1990. június 20., szerda - Eredményesen zárult a bólyi
modellként ismert nyolcéves kísérleti jellegű nemzetiségi nyelvi
oktatási program. Az országban elsőként 1982 őszén a baranyai
nagyközség általános iskolája indította el a gyermekek
kétnyelvűségét megalapozó magyar-német nyelvű oktatást. A nyolcadik
osztály most végzett tanulói olyan német nyelvtudásra tettek szert,
amely lehetőséget nyújtott számukra, hogy alapfokú nyelvvizsgát
tegyenek.
Bóly iskolájában régóta tanítják a nemzetiségi anyanyelvet. A
pedagógusok azonban rájöttek arra, hogy a heti két-három órás nyelvi
képzés nem elegendő: a gyerekek nagyobb része nem tudta megszerezni
a szükséges beszédkészséget. Ezen segítendő, a Művelődési
Minisztérium ösztönzésére és a német nemzetiségi szövetség
támogatásával önálló nyelvi programot dolgoztak ki, és vezettek be a
bólyi pedagógusok. Ennek lényege, hogy nagyobb óraszámban, hetente
öt-hat órában tanítják a német nyelvet, mégpedig az első osztálytól
kezdve, s ehhez a különféle szaktárgyak - ének-zene,
környezetismeret, földrajz, történelem - kétnyelvű oktatása is
csatlakozik. Ily módon naponta legalább kétszer németül folyó órán
vesznek részt a gyerekek.
A kétnyelvű osztályból kikerült gyerekek számára bővültek a
továbbtanulás lehetőségei, javultak a középiskolai felvétel esélyei.
A végzős diákok 85 százaléka érettségit adó középiskolában tanulhat
tovább, és 67 százalékuk a jövőben is kiemelten foglalkozhat a német
nyelvvel.
A sikeres bólyi modellt egyébként már a most befejeződött
tanévben az ország több mint harminc nemzetiségi iskolája
alkalmazta. (MTI)
1990. június 19., kedd 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|