|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (2. rész)
|
Az Országgyűlés a megemlékező gondolatokat követően folytatta - hivatalos napirendjének megfelelően - az alkotmánymódosítás általános vitáját. A hétfő délelőttöt és a délután jó részét is igénybe vevő törvényjavaslat-tárgyalásban 26 hozzászólás hangzott el - beleértve a közben lezajlott ügyrendi vitát is, amelyben többen többször kértek szót.
Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot elemezve a képviselők főként a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nemzetiségek jogainak és parlamenti képviseletének garantálásáról, a konstruktív bizalmatlansági indítványról, az úgynevezett kétharmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, valamint az egész törvényjavaslat terjedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket - csakúgy, mint egy héttel ezelőtt.
A hétfői megnyilatkozásokból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képviselő - Palotás János és G. Nagyné Maczó Ágnes - is a közvetlen elnökválasztás mellett tette le, egyelőre szóban a voksát, illetve ugyancsak ketten foglalkoztak a köztársaság címerére és zászlajára tett javaslatokkal is.
A hosszúra nyúlt - átlagosan 15 perces - és a gondolatokat, álláspontokat többnyire ismétlő felszólalások hallatán valóban élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Torgyán József (FKgP frakcióvezető). Indítványozta: az elnök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Országgyűlésnek ugyanis nincs arra ideje, hogy érdektelen, felesleges felszólalásokat hallgassanak végig, mint ahogy arra sincs szükség, hogy mind a 386 képviselő hallassa a hangját. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Kónya Imre (MDF frakcióvezető) annyiban módosítva azt: csak azokat hallgassák még meg, akiknek valóban módosító indítványuk van. Torgyán József, illetve Kónya Imre javaslaival az ellenzéki pártok természetesen nem értettek egyet, elemi jogaik csorbításának minősítették azokat. Ahogyan Tölgyessy Péter (SZDSZ frakcióvezető) fogalmazott: a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról van szó, nem pedig a ,,cirokseprő adójáról,,. Szóba került az is: a házszabályt, avagy a Házbizottság állásfoglalását kell-e, célszerű-e figyelembe venni a javaslat elfogadtatása vagy elvetése érdekében.
Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vitáját korlátozás nélkül folytatva még négyen kértek és kaptak szót. Ezután lezárult az alkotmánymódosítás általános vitája. A részletes vitát az illetékes bizottságnak a módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalását követően, várhatóan a következő ülésen kezdik meg. (folyt. köv.)
1990. június 11., hétfő 16:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|