 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Francia sajtó - Magyarország
|
Kis Csaba, az MTI tudfósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 17. szombat (MTI-tud) - A régi
ellentmondások, főként a nacionalizmus és a hamis populizmus
feléledésének veszélye a fő téma a tekintélyes francia lap, a
Libération Közép- és Kelet-Európa változásával foglalkozó
cikksorozata befejező írásának. A cikkben ezúttal is nagy helyet kap
Magyarország: Serge July, a sorozat írója ezúttal Szávai János,
Bihari Mihály, Kis János, Kiss Gy. Csaba nyilatkozatait idézi.
A francia lap egyik legfontosabb megállapítása: a kelet-európai
országoknak legalább három-négy éves politikai stabilitásra lenne
szükségük ahhoz, hogy valamennyire is kiláboljanak a gazdasági
válságból, s ehhez erőteljes legitimitás birtokában lévő kormányzat
kell. ,,Ha a parlamenti demokrácia nem lesz képes helyreállítani az
egészséges gazdaságot, vagyis győzedelmeskedni ott, ahol a
központilag irányított gazdaság alapvető kudarcot vallott, akkor egy
aktív ,populista, irányzat tarthat igényt a tehetetlen választók
bizalmára,,. A szerző szerint az ilyesfajta populizmusnak megvannak
a gyökerei Közép-Európában: ez a demokráciából kiábrándultak
politikája, akiknek elegük van a tekintélyelvű vezetésből, a
demokratikus elitizmusból. ,,A ,kistulajdonosok pártjainak, és a
,parasztpártoknak, feltámadásával a kommunizmus gyámkodásától
frissen megszabadult országokban a politikai populizmus mindenütt
megjelenik,, - írja a cikk.
Magyarországról szólva a lap Bihari Mihály véleményét idézi, aki
szerint ,,a nacionalista, antiszemita, tekintélyelvű elem
potenciálisan jelen van, de még senki sem testesíti meg,,.
Ugyanakkor a nemzetiségi kérdés, különösen az Erdéllyel kapcsolatban
tanúsított politika, kétségkívül szerepet töltött be a kommunista
párt bukásában.
A cikk elemzi ezzel kapcsolatban a Magyar Demokrata Fórum
összetételét, politikai irányzatait, általános politikai
koncepcióját, szembeállítva vele a Szabad Demokraták Szövetsége
elképzeléseit, de azt írja, hogy ez a szembenállás ,,nem akadálya
annak, hogy egyes elemzéseik egybe essenek,,. Ezek közé sorolja,
hogy lehetségesnek látnak bizonyos közép-európai együttműködést
Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország között, állást
foglalnak a határok nyitottsága mellett. Az ,,1989-es forradalom,,
nemhogy nem állította szembe egymással Közép-Európa országait s a
történelmileg egymásra haragvó népeket, hanem éppenséggel bátorítja
a nyitást és a konvergenciát.+++
1990. február 17., szombat 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|