 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése
|
------------------------------
München, 1989. november 5. (SZER, Világhíradó) - A héten ismét
ülésezett az Ellenzéki Kerekasztal. A hírt annak tükrében elemzi
párizsi munkatársunk, Kemény István, hogy a hatalmi vákum idején
milyen felelősségteljes szerep hárul az ellenzékre:
- Az elmúlt hét egyik fontos eseménye, hogy csütörtökön újra
összeült az Ellenzéki Kerekasztal. Októberben sokan temették el az
EKA-t, sokan diagnosztizálták felrobbanását vagy felbomlását, sokan
jelentették ki, hogy nincs is rá szükség. Jónéhányan azonban az
egész hónap során hangoztatták, hogy a békés átmenethez
nélkülözhetetlen az Ellenzéki Kerekasztal - egészen a választásokig.
Szükség van arra, hogy az ellenzéki pártok alapvető
játékszabályokban állapodjanak meg és ezeket be is tartsák. Ma még
világosabb ez.
Az MSZP kongresszusa óta eltelt néhány hét kétségtelenül új
helyzet elé állította az ellenzéket. Az MSZP ugyanis sokkal
gyöngébbnek bizonyul, mint ahogy korábban a legtöbben gondolták. A
kongresszus napjaiban azt mondta Nyers Rezső, hogy 300 ezer
MSZP-tagra számít. Néhány nappal később jóval óvatosabban
nyilatkozott Bihari Mihály. Ő azt mondta, hogy 6 hónap alatt 100-150
ezres tagsághoz juthat az MSZP. Néhány nappal ezelőtt azonban azt
olvashattuk az újságokban, hogy eddig 15 ezren léptek be.
A névváltoztató kongresszus előtt úgy látszott, hogy a főhatalom
az MSZP kezében van. Most - november elején - nehéz volna
megmondani, hogy kié a főhatalom. Nem tudjuk mit tesz most és mit
fog tenni a következő hetekben a körülbelül 5 ezres pártapparátus.
Nyilvánvalóban kísérletet tesz arra, hogy egyenként és csoportosan
átmentse hatalmát, de nem tudjuk milyen eszközökkel és milyen
taktikával. Nem tudjuk, hogy az MSZP újdonsült vezetősége mit akar
és mit tud kezdeni ezzel az apparátussal. (folyt.)
1989. november 5., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|