|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (6. rész)
|
A felülvizsgálat során figyelembe vette azt is, hogy a pártfegyelmi ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem mentes, antihumánus döntések is születtek. Ezek felülvizsgálatát most javasolják a kongresszusnak. Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a tekintélyét. Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként tereltek adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1948-49-es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztaltak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. Így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen egy világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rájuk háruló feladatot teljesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett őrködtek, hanem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene nevezni. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 14:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|