|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Árakról és bérekről Magyarországon - 1. folyt.
|
A népesség csupán 5-10 százaléka engedheti meg magának, hogy a megélhetéshez nem közvetlenül szükséges termékeket vásároljon. Mintegy 660 ezren élnek a legalacsonyabb elfogadható létminimum szintje alatt. Egymillió kétszázezren nem rendelkeznek önálló lakással- zúgják tovább a harangtornyokból a vészharangok. Nem harangjáték, kakofónia ez. Egyre több a nyugdíjas. Napjainkban 2,5 millió, a lakosság egynegyede. Az 1950-es években Magyarországon száz keresőre 12 nyugdíjas jutott. Ez az arány ma 100 és 50. Az infláció, hivatalosan 15 százalék, őket érinti legsúlyosabban, a 2 százalékkal emelkedő nyugdíjból élőket. E szociális problémák egyidősek a gazdasági reformokkal. Sokak számára új lehetőségek nyíltak, magánvállalkozások, második-, harmadik-, negyedik állás. De jóval nagyobb a másik csoport, a hátrányos helyzetűeké. A nyugdíjasoké, a leépítendő iparvidékek munkásaié, a duplaterhet viselő nőké, az egyedül álló szülőké, a szakképzetleneké. Teret nyer a közgazdász-logika. A piaci mechanizmusok válnak uralkodóvó egy szociális védőhálót nem ismerő rendszerben. A magyar peresztrojka valószínűleg a közeljövőben még nem kápráztatja el a világot növekedési mutatóival. Egy szomorú növekedést kivéve, a nyomorét. Ennek mutatója nemcsak az egyre több guberáló nyugdíjas könnyfacsaró látványa. A statisztikák is beszédesek: 1980 és 86 között az újra elkövetett bűncselekmények száma 40 százalékkal emelkedett. Kevesebb a házasság, több a válás. A gyerekek 15 százaléka csonka családban él. Közülük kerül ki a fiatalkorú bűnözők 43 százaléka. A váláshoz kapcsolódó adatok még: a bűnelkövető férfiak 80, a nők 75 százaléka elvált. 14 öngyilkos közül tíz bontotta föl előzőleg házasságát. Szegénység és alkoholizmus. Európában a legtöbb öngyilkosság és a legtöbb szívinfarktus a 30-40 évesek között. 20 éve egy magyar férfi várható életkora azonos volt egy osztrákéval, azóta az utóbbi 5 évvel emelkedett, a magyaroké öttel süllyedt. (folyt.)
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|