 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 3. folyt.
|
- Igen, nekünk megvan hozzá az alapunk, megvannak az elvi alapok
is, és meg kell mondani, hogy például a vízumrendszerünk vagy a
határrendészetünk az egyik legliberálisabb a világon. Mi most a
törvényhozásban, vagy a törvényhozás által egy olyan gyakorlatot
alakítunk ki, hogy az megfeleljen elveinknek, tehát az emberi
szabadságjogok és a polgári jogok alkalmazásában. Mi eddig is azt
vallottuk, hogy például az utazáshoz való jog az alapvető emberi jog.
Most ezt a gyakorlatban is kialakítjuk. Ez napirenden van
Magyarországon most az állampolgársági törvény módosításával, és már
a szeptemberi ülésszakon szerepel a ki- és bevándorlásról szóló
törvénytervezet, a kiutazásról és útlevélről szóló törvény. Ez egyben
azt is jelenti, hogy gyakorlatunkat nemcsak belső elveinkhez
igazítjuk hozzá, hanem például a polgári és politikai jogok
nemzetközi egyezségokmányának a követelményéhez is.
Ha mindezt figyelembe vesszük, tulajdonképpen megvan az alapja a
mi részünkről ahhoz, hogy rendeződjék a Német Demokratikus
Köztársaságból menekülni vagy távozni szándékozóknak az ügye, akik
Magyarországon tartózkodnak jelenleg. Ez azonban a két német állam
közötti esetleges megállapodásnak a függvénye, hogy ezt hosszabb
távra rendezzék. Magyarország most például ezt mint egyszeri aktust
le tudja bonyolítani akár a Vöröskereszt közreműködésével, és ebben
Ausztria is partner, de nem szeretnénk, ha Magyarország a menekültek
tranzitországává válna.
Nekünk éppen elegendő tehert jelent az, ami nemzeti
kötelességünk, hogy megfelelően fogadjuk a Romániából menekülő
magyarokat, és biztosítsuk magyarországi beilleszkedésüket. Ami az
NDK-s állampolgárokat illeti, akik a Német Szövetségi Köztársaságba
kívánnak távozni, én úgy gondolom, hogy a napokban várható ennek a
kérdésnek a rendezése. Itt nagyon fontos tehát, hogy a két német
állam minél hamarabb egymás között közös nevezőre jusson. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|