|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Az amerikai kormány a prágai tavaszról 6.
|
Washington, 1989. augusztus 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Holnap lesz 21 esztendeje, hogy 1968 augusztus 21-ikén öt ország hadserege behatolt Csehszlovákiába. Az inváziót a Szovjetunió vezette, és Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK hadserege vett részt benne. A megszállás célja annak a prágai kormánynak a megbuktatása volt, amely politikai és gazdasági reformokat, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását kezdeményezte. A reformereket kizárták a kommunista pártból és a kormányból egyaránt, és felállították azt az elnyomó rendszert, amely a mai napig hatalmon van Csehszlovákiában Leonyid Brezsnyev azzal próbálta igazolni a prágai tavasz eltiprását, hogy a fokozott politikai és gazdasági szabadság Csehszlovákiában a Varsói Szerződés többi tagállamainak stabilitását fenyegette. Itt született meg a Brezsnyev-droktína, amellyel a Szovjetunió fenntartotta magának a jogot a beavatkozásra a Varsói Szerződés bármely tagállamában, hogy megvédje azt, amit a kommunizmus vívmányainak nevezett. Szerte a világon jogállamok és nemzetek, országok és emberek tiltakoztak a Csehszlovákiával szemben tanúsított indokolatlan agresszió ellen. Még a Szovjetunióban, de a többi megszálló országban is sokan voltak, akik tudták: kormányuk helytelenül cselekedett. Néhány bátor ember nyilvánosan tiltakozott, közülük nem egyet letartóztattak és bebörtönöztek. 21 évvel később megváltozott a világ. Lengyelországban nemrég választások voltak, és a kommunista párttagoknak valóban meg kellett küzdeniük a többi jelölttel. Eredményeképpen a Szolidaritás megnyert csaknem minden mandátumot amelyért indulhatott. A szenátus a szakszervezeté lett - mint ahogy a szakszervezet jelentős képviselethez jutott a befolyásosabb alsóházban, a Szejmben is. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|