 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A Minisztertanács dr. Manhercz Károlyt június 15-i hatállyal
művelődési miniszterhelyettessé; Auth Henriket és Reiniger Pétert
július 1-jei hatállyal ipari miniszterhelyettessé; dr. Tömpe Istvánt
augusztus 1-jei hatállyal pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte.
A kormány csütörtöki ülésén rektori felmentésekről,
megbízásokról és egyetemi tanári kinevezésekről is határozott.
A személyi kérdések zárásaként a szóvivő beszámolt arról, hogy
jónéhány most felmentett vezető kormányzati tisztségviselő ezúttal
új funkciójában nem kezdi meg azonnal tevékenységét, hanem hat
hónapra - a korábbiakhoz hasonló anyagi feltételek között - a
kormány rendelkezési állományába kerül. A szükségletek, a személyi
kvalitások, ismeretek alapján, személyre szólóan különféle
feladatokat kaphatnak. Ez az új forma is jelzi a személyzeti munka
új törekvéseit, szándékait.
Napirenden szerepelt a polgári szolgálatról szóló előterjesztés,
amelyről Mórocz Lajos vezérezredes honvédelmi minisztériumi
államtitkár adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a polgári
szolgálat és a honvédelmi törvény módosítása között szoros az
összefüggés, hiszen a polgári szolgálat bevezetése hazánkban az
alternatív katonai szolgálat megalapozását, megteremtését jelenti.
Hozzátette: ez az alkotmányozási folyamatnak is része, ugyani az
érvényben lévő alkotmányban ellentmondás feszül a honvédelmi
kötelezettség és a lelkiismereti szabadság között. Ezt feloldandó,
az új alkotmánytervezet szerint az egységes honvédelmi
kötelzettségnek megfelelően a magyar állampolgár katonai
szolgálatot, illetve lelkiismereti okból azt helyettesítő polgári
szolgálatot teljesítene. A szolgálat lényegéről kifejtette:
lelkiismereti okból a hadkötelezett fiatal kérheti, hogy a katonai
szolgálat helyett a tanácsi szerv által jelölt munkahelyen polgári
szolgálatot teljesítsen. Ennek időtartama megegyezik a fegyveres
szolgálat idejével. A kérelmet összeíráskor, sorozáskor, legkésőbb
az eskí letételkor lehet benyújtani, s társadalmi bizottság bírálja
el. A döntésre a hadkiegészítési parancsnok illetékes.
A legtöbb kérdés ez utóbbi napirenddel kapcsolatban hangzott el.
A Népszava munkatársának kérdése arra vonatkozott: hogyan lehet a
lelkiismerti okot bizonyítani? Mórocz Lajos elismerte, hogy nehéz a
megítélés, hiszen a lekiismeret szélesebb, mint a vallás. Az
érintett életvitele, felfogása, megnyilatkozása alapján azonban
megfelelő döntés születhet.
A Magyar Hírlap tudósítója az iránt érdeklődött: mi történik
azokkal, akik - mint például a Jehova tanúi - polgári szolgálatot
sem hajlandók vállalni? (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|