|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP budapesti reformkörének nyilatkozata a KEB április 17- i határozatáról. (OS)
|
Budapest, 1989. április 19., szerda - Az MSZMP budapesti reformköre az alábbiak közlésére kérte az Országos Sajtószolgálatot: Örömmel üdvözljük ismét az MSZMP tagjai sorában Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László elvtársakat, és sajnálattal, de megértéssel vesszük tudomásul, ha az említettek bármelyike úgy dönt: közéleti tevékenységét a továbbiakban nem az MSZMP tagjaként kívánja kifejteni. Felháborodottan tiltakozunk ugyanakkor a nevezettek párttagságát visszaállító KEB-határozat módja, és annak sajtóban megjelent indoklása ellen. 1. Visszautasítjuk azt az állítást, miszerint az érintetteket nem politikai nézeteikért, hanem politikai magatartásukért zárták ki 1988 áprilisában. A KEB kizáró határozata valójában egy hatalma végnapjait élő pártvezetés utolsó, kétségbeesett kísérlete volt arra, hogy példát statuálva félemlítse meg a pozícióját egyre jobban fenyegető, párton belüli reformerőket. 2. Nevezett elvtársak ennél fogva egy párton belüli koncepciós eljárás áldozatai. Tagsági viszonyukat tehát nem a politikai közéletben és rendszerben végbement, korszakos jelentőségű változásokra hivatkozva, hanem teljes erkölcsi és politikai rehabilitálásukkal, valamint az eljáráshoz nevét adó és az ítéletet végrehajtó KEB egyidejű lemondásával kellett volna helyreállítani. 3. Visszautasítjuk Lukács János elvtársnak, a KEB új elnökének azt, a sajtóban megjelent nyilatkozatát, miszerint az egy évvel ezelőtti viszonyok között a kizáró határozat minden bizonnyal helyes volt. Eltekintve attól, hogy emberek igazságtalan meghurcolását semmilyen körülmények között sem tartjuk helyesnek, a határozat, minthogy céljával ellentétben nagy mértékben hozzájárult a pártvezetést végülis elsöprő elemi erejű felháborodáshoz, még az akkori pártvezetés szempontjából is nyilvánvalóan elhibázott volt. 4. A KEB április 17-i határozatában és annak indoklásában újabb bizonyítékát látjuk annak, hogy a jelenlegi pártvezetés képtelen az MSZMP megújulásának élére állni, minthogy a Kádár-féle vezetés legnyilvánvalóbb politikai baklövéseivel sem hajlandó nyíltan és egyértelműen szembefordulni. (OS)
1989. április 19., szerda 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|