|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)
|
A független képviselők csoportja az ülésen tájékozódott az MSZMP Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság titkárához, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre (országos lista) üdvözölte, hogy az MSZMP felülvizsgálta téves gyakorlatát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának megosztására. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak az elmúlt négy évtizedben, amikor a bíróságok a politikai gyilkosságok eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel, véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelveivel. Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak vétójogot a Parlamentben. Avar István (Budapest) a koncepcióban rögzített államformával, a népköztársasággal kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt 40 évben számtalanszor hivatkoztak arra, hogy a nép nevében cselekszenek, amikor súlyos visszaéléseket, törvénysértéseket követtek el. Ezért szerinte a társadalom többsége számára megnyugtatóbb lenne a köztársaság elnevezés. Benjámin Judit (Budapest) rámutatott: a rend érdekében kívánatos sürgetni az alkotmány törvényerőre emelését. Séra János (Komárom megye) ellenezte a vétójog bevezetését, mint mondotta: a népszuverenitást megtestesítő Parlamentet nem korlátozhatja egyetlen szervezet sem. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szorgalmazta, hogy az alkotmány-koncepcióban markánsabb megfogalmazást kapjanak az állampolgári kötelességek. A képviselői észrevételekre adott válaszában Fejti György kiemelte: a félelem nélküli életet, mint a demokrácia egyik alapvető jellemzőjét, a párt is fontosnak tartja. Kívánatos lenne, ha az alkotmányozás folyamata a közmegegyezést segítené elő, annál is inkább, mert a pártnak a monolitikus hatalmi struktúra folyamatos lebontása a célja. A honvédség államjogi szerepének tisztázása elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor - mutatott rá - a közvetlen pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az, hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|