 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: az MSZMP KB ülésének sajtóvisszhangja (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 21. kedd (mti-tud) - A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása kedd délutáni jelentésében azt hangsúlyozta, hogy az MSZMP KB ülésén lemondtak a pártnak eddig az alkotmányban szavatolt társadalmi vezető szerepéről. Az 1949-es alkotmány módosításkor arra törekszenek, hogy többpártrendszert honosítsanak meg Magyarországon - állapította meg a rádió, egyidejűleg felhívta a figyelmet: a KB-tagok alkotmányos biztosítékokat szorgalmaztak azokkal a csoportosulásokkal szemben, amelyek nem fogadják el a szocializmust.
A Die Welt című napilap keddi számában Fejti György KB-titkár
beszámolóját ismertetve rámutatott: a kommunisták lemondása az
alkotmányban garantált vezető szerepükről még nem jelenti, hogy
többet nem kívánnak betölteni ilyen küldetést. Ezt a jövőben azinban
már nem az alkotmányra támaszkodva akarják megtenni, hanem
programjuk erejével és munkájuk hatékonyságával kívánják maguk mellé
állítani majd a társadalmat.
A Stuttgarter Zeitung és a bonni General-Anzeiger ehhez
hozzáfűzi: vita folyik akörül, hogy az alkotmányba beiktassák-e a
szocializmus szót, olyan megfogalmazásban, hogy Magyarország
,,szabad, demokratikus és szocialista állam,, legyen. A tervezett
alkotmányban mindenesetre rögzíteni fogják a politikai jogokat, az
emberi jogok védelmét, továbbá a magán- és az állami tulajdon
egyenjogúságának szavatosságát.
A ZDF tévéállomás budapesti tudósításában úgy vélte: az a
sietség, amellyel Magyarországon a reformokat és a változtatásokat
életbe léptetik, világosan mutatja, hogy elsősorban a súlyos
gazdasági problémákon igyekeznek úrrá lenni. Az alkotmánymódosítás,
a különböző pártok működésének engedélyezése egyértelmű jelzés a
Nyugat számára ami érthető, mert például az Európai Közösségek (EK)
pénzügyi támasza nélkül az eladósodott Magyarország aligha lenne
képes belső bajainak orvoslására - hangzott a legnagyobb nyugatnémet
tévétársaság értékelése. (folyt.)
1989. február 21., kedd 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|