|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB - osztrák sajtó
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. február 21. kedd (MTI-tud.) - Az osztrák lapok kedden bő terjedelemben tájékoztattak az MSZMP KB ülésének első napjáról és az alkotmányreformnak a tanácskozáson megtárgyalt koncepciójáról.
Az általában vezető helyeken közölt beszámolókban több lap kiemelte, hogy az ülésen Kádár János volt pártfőtitkár, az MSZMP elnöke vezette a vitát. Tartalmilag különösen azt tartották figyelemre méltónak, hogy a párt az új alkotmánnyal az ország jogállamiságát akarja erősíteni, s az MSZMP hajlandó lemondani vezető szerepének az alkotmányban való rögzítéséről. A Kurier című, igen nagy példányszámú újság ez utóbbi állásfoglalást a magyarországi politikai nyitás jelentős megnyilvánulásaként értékeli. A Volksstimme-nek, az osztrák Kommunista Párt napilapjának tudósítója ezzel kapcsolatban idézi az alkotmány-koncepciónak azt a részét, amely szerint a marxista-leninista párt vezető társadalmi szerepét nem az alkotmánynak kell szavatolnia, hanem a nép érdekében és a néppel együtt végrehajtott politikájának. A Volksstimme megjegyzi még, hogy a koncepció nem helyesli az állam nevéből a ,,Népköztársaság,, kifejezés elhagyását, amint ezt egyes ,,ellenzéki,, körök kívánják. A Neue Arbeiter Zeitung, az osztrák Szocialista Párt napilapja többek között idézi Fejti György KB-titkárnak azt a javaslatát, hogy az új alkotmány Magyarországot szabad, demokratikus és szocialista államként határozza meg. A szocialista lap, valamint a Standard című független újság ehhez az állásfoglaláshoz hozzáfűzi: még viták vannak arról, hogy az alkotmány egyáltalán tartalmazza-e a szocializmus fogalmát, mert például a reformerként ismert Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter úgy véli, hogy ezt a fogalmat nem lehet jogi formába önteni. Néhány bécsi újság kedden közölt budapesti jelentése megemlíti a leendő alkotmánynak a köztársasági elnöki tisztség visszaállítására, a jogállamiságot alátámasztó új intézmények létrehozására, valamint az emberi jogok szavatolására és a tulajdonformák egyenjogúságára vonatkozóan tervezett pontjait is. +++
1989. február 21., kedd 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|