 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP KB - lengyel visszhang
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. február 21. kedd (MTI-tud) - Rövid, tényszerű jelentésekben számolnak be a keddi lengyel napilapok az MSZMP KB hétfőn kezdődőtt üléséről, arról, hogy azon - betegsége után - ismét Kádár János, az MSZMP elnöke elnökölt. A lapok részleteket közölnek Fejti György beszámolójából az új alkotmány koncepciójáról, kiemelve: az új alkotmány a korábbinál lényegesen több figyelmet szentel majd az állampolgári jogoknak.
A PAP lengyel hírügynökség jelentésére támaszkodó írások nem
tesznek említést arról, hogy az MSZMP KB szerint nincs szükség az
MSZMP vezető szerepének rögzítésére az alkotmányban. A KB üléséről
szóló tudósítás mellett a LEMP központi napilapja, a Trybuna Ludu
külön hírt szentel annak, hogy a magyar alternatív szervezetek
elutasították március 15. közös megünneplésének javaslatát arra
hivatkozva, hogy az MSZMP és a KISZ vezetőinek sorában ma is
megtalálhatók azok, akik ,,évtizedeken keresztül a legnagyobb magyar
nemzeti ünnepet egyszerű hétköznapnak nyilvánították és szervilista
módon magyar nemzeti ünnep rangjára emelték november 7-ét,
mozgósították a rendőri erőket a békés rendezvényekkel szemben. Nem
kívánnak ugyan a nemzeti egység ellen fellépni, de a közös
rendezvénytől való távolmaradásukkal alá kívánják húzni
elkülönülésüket a ma dogmatikus pártirányítás alatt álló monolitikus
szervezetektől,,.+++
1989. február 21., kedd 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|