|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (16. rész) - Sajtókonferencia
|
Mi a véleménye a magyar munkásságnak a többpártrendszerről? - érdeklődött a bolgár Otecsesztven Front munkatársa. Fejti György a Központi Bizottsághoz eddig eljutott véleményeket úgy összegezte, hogy remények és aggodalmak egyaránt fellelhetők azokban. Reménykedés abban, hogy a társadalom sorsáért felelősséget érző erők párbeszéde, összefogása segíthet gondjaink leküzdésében és aggodalmak atekintetben, vajon felkészült-e a többpártrendszerre társadalmunk, azok a szervezetek, amelyek politikai pártként kívánnak tevékenykedni. Nem alaptalan aggodalmak ezek, ám - miként a Központi Bizottság előző ülésén megfogalmazódott - mégis erre az útra kell lépni, elkerülve ugyanakkor az anarchikus folyamatokat. A Reuter tudósítója ellentétet vélt felfedezni az alkotmány-koncepció ezer éves államiságunkhoz való kapcsolódása és a szocialista állam megjelölésének szándéka között. Fejti György rámutatott: a kontinuitást a maga teljességében kell értelmezni, így az 1948-49 utáni időszakot sem lehet mellőzni a magyar történelemből. Semmi nem idokolja tehát, hogy a szocializmus építésének évtizedeiről ,,megfeledkezzék,, az alaptörvény. Iványi Pál az agrárpolitika megújításának napirendre tűzését indokolva elmondotta, hogy nem volt szó valamiféle sürgősségről. Egy éve zajlik az előkészítő munka, mert bár joggal értékeltük a mezőgazdaságot sikerágazatként, már korábban látszottak a gondok is; éreztette hatását a technika elöregedése, a nyíló agrárolló, a piaci körülmények változása itthon és külföldön egyaránt. A párt agrártézisei sok ponton találkoznak az egyes alternatív szervezetek által megfogalmazott elképzelésekkel. Így közös szándék a szektorsemlegesség érvényesítése, a magángazdaságok mozgásterének bővítése, a földforgalmazás feltételrendszerének korszerűsítése és a monopóliumok felszámolása. Vannak azonban markáns eltérések is: az MSZMP nem vállalhatja magáénak az új ,,földosztás,, igényét, s irreálisnak tartja a farmergazdálkodásra való áttérést. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 19:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|