 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (15. rész) - Sajtókonferencia
|
Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a
Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel,
nemzetiségi szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy
március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt
elutasították. ,,Bízom abban - folytatta -, hogy ebben az ügyben nem
ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást
nem fogunk gyakorolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között
bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését
megtartsa.,, A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte:
éveken át - nem is alaptalanul - a hatalom arroganciáját emlegették
március 15-e megünneplésével kapcsolatban. Erről ma már nem lehet
beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a
helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes
elfoglalásának ötletéért. ,,Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes
szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre
bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartásában,, - hangoztatta.
Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az
illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből,
jogászokból álló bizottságot hozzanak létre, amely az 1945
decemberétől 1962-ig terjedő időszak - feltételezhetően koncepciós
elemeket tartalmazó - pereit tekintené át, és kialakítaná
elképzelését arról, mi legyen a további eljárási rend ezekben az
ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amelynek során
prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdések
teljes körét - mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék
politikai jelentőségét.
A központi bizottság titkára - az alkotmányozást a politikai
reformfolyamat egészébe illesztve - szólt a következő időszak soron
lévő, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni
az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a párttörvény
ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek
látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és
képviselőválasztások szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban -
ha a törvényhozó testület ezzel egyetért - az új alkotmány
elfogadása előtt a jelenleg hatályban lévő módosításával létre
lehetne hozni a köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet
sor a helyhatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra.
(folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|