 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése (11. rész) - második nap - Sajtókonferencia
|
x x x
Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi
pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az
újságírókkal.
Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról,
hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához
érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási
alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott,
s ajánlja a Parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni.
Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz
oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében
nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis,
hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden
csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon.
A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány
koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új
alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam
szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint
ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában
korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a
magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E
tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden
kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként
definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény
tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar
alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden
progresszívnek tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére.
Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új alaptörvény áttörést
jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. A Központi
Bizottság arra törekedett, hogy a szerződésekben vállalt
kötelezettségekkel teljesen összhangban, a társadalmi fejlődés
igénye és szükséglete szerint az állampolgári jogok teljes
katalógusát tartalmazza az alkotmány, benne e jogok
garanciarendszerét is. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy
az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez
való joga - beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre
juttatását - alkotmányos keretek között, szabályozott formában
gyakorolható legyen. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|