Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 12.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)

Munkatársunk, Radnóti Zoltán beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut Egyetemen a politikai tudományok tanára.: - A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire tartod jelentősnek? - Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei. így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt - melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.

Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (8. rész)

Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb
egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése,
hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez
álljon közelebb: a protokolláris elnöki rendszerhez, vagy az erős,
komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az
előkészítés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két
szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és
definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt vagy még a
következő képviselői választások előtt vagy az alkotmánymódosítással
járó új alkotmány elfogadása előtt létrehozni, s az elfogadást
követő rövid időn belül áttérni az elnöki rendszerre.

    Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkotmánybíróság és
az Állami Számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a
végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze az állami
költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok
költségvetésének alakulását, a költségvetésből finanszirozott
kommunális, szociális és egyéb célokra renndelkezésre bocsátott
összegek felhasználását. Ezzel fel lehetne számolni azt az
anomáliát, hogy költségvetési ügyekben a kormány, illetve a
Pénzügyminisztérium önmagát ellenőrizze. Javasoljuk az Állami
Számvevőszéknek az új alaptörvény elfogadását követően létrehozását.

    Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az
igazságszolgáltatással; alapvető elvi jelentőségü kérdés a bírói
függetlenség , amellyel kapcsolatban felvetődik összeférése a
párthoz való tartozással. Sok országban ez nem
összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el
kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az
ítélkezési gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van
alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében
politizáljon.

    Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a jelenlegi
koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az
előterjesztés megfelelően rögzíti - állapította meg Fejti György,
majd felhívta a figyelmet: a bírói, az ügyészi szervezetnek az
átalakítását csak olyan menetrend szerint szabad megvalósítani, ami
egy politikailag meglehetősen nehéz és destabilizáló elemekkel
terhes időszakban nem zavarja az intézmények funkcionálását.

(folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 17:30


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

Az amerikai Bechtel cég Paksi Atomerőmű Vállalatnál dolgozó szakembereinek tevékenységi körébe tartozik, hogy folyamatosan felmérjék az atomerőműben és a KFKI-nál lévő, engedély nélkül behozott embargós számítógépeket, megállapítsák gyártási számukat, majd a cég ügyvédjein keresztül értesítsék az USA illetékes hatódágait. Az információ forrása megbízható, tartalma nem ellenőrzött. Intézkedés: folytatják a Bechtel-szakemberek ellenőrzését. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD