|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (8. rész)
|
Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése, hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez álljon közelebb: a protokolláris elnöki rendszerhez, vagy az erős, komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az előkészítés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt vagy még a következő képviselői választások előtt vagy az alkotmánymódosítással járó új alkotmány elfogadása előtt létrehozni, s az elfogadást követő rövid időn belül áttérni az elnöki rendszerre. Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze az állami költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok költségvetésének alakulását, a költségvetésből finanszirozott kommunális, szociális és egyéb célokra renndelkezésre bocsátott összegek felhasználását. Ezzel fel lehetne számolni azt az anomáliát, hogy költségvetési ügyekben a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium önmagát ellenőrizze. Javasoljuk az Állami Számvevőszéknek az új alaptörvény elfogadását követően létrehozását. Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az igazságszolgáltatással; alapvető elvi jelentőségü kérdés a bírói függetlenség , amellyel kapcsolatban felvetődik összeférése a párthoz való tartozással. Sok országban ez nem összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az ítélkezési gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében politizáljon. Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a jelenlegi koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az előterjesztés megfelelően rögzíti - állapította meg Fejti György, majd felhívta a figyelmet: a bírói, az ügyészi szervezetnek az átalakítását csak olyan menetrend szerint szabad megvalósítani, ami egy politikailag meglehetősen nehéz és destabilizáló elemekkel terhes időszakban nem zavarja az intézmények funkcionálását. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|