 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (5. rész)
|
Nagy baj származna abból, ha az előre kialakított menetrendet
szem előtt tartva sietség, kapkodás, esetleg kierőszakolt döntés
jellemezné az alkotmányozási tevékenységünket. A koncepció, illetve
a törvénytervezet akkor készül el, amikor a közmegegyezés nagyjából
kialakítható; a tervezet ekkor terjeszthető elő a Parlamentben.
Fejti György ezt követően néhány alkotmány-fejezethez mondott
szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel
összefüggő, igen nagy fontosságu fejezettel kapcsolatban
kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni
a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos
forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben
közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés
intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja.
Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögziteni a hatalmi
ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi
ágak - így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács,
a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági
szervezet, és a helyi önkormányzat - külön-külön önálló hatalmi ágat
képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban
meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátaiként is
müködnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a
különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét.
Az állam és a társdalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben
célszerü alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az
önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó
jelentőségü tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a
törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a
szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom
célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy
ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell
fordítania a hátrányos helyzetü csoportok, személyek támogatására,
az elmaradott térségek fejlesztésére. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 16:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|