|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
,,Törököknek kiáltották ki...,, (1. rész)
|
Moszkva, 1989. február 12. vasárnap (MTI-Panoráma) - A régi, sokáig kezeletlenül hagyott nemzetiségi sebek apró, de tanulságos példája bukkant fel nemrég a szovjet sajtóban. Egy kicsiny kaukázusi népcsoport - a meszh - történelmi kálváriájáról és mai viszontagságairól, kúsza jogi helyzetéről van szó. A cikkek végkövetkeztetése többnyire az, hogy a demokratizálás, a bürokrácia diktatúrájával való engesztelhetetlen leszámolás a nemzetiségi problémák megoldásában is sokat segíthet.
A meszhek valaha Grúzia délnyugati részén éltek, mígnem 1944-ben erőszakkal kitelepítették őket. A sztálini vezetés egyik ,,agyrémének,, estek áldozatul. Attól tartottak ugyanis, hogy Törökország háborúba lép a Szovjetunió ellen, és a muzulmán meszhek a törökök pártjára állnak. Messze vidékekre, Üzbegisztánba, Azerbajdzsánba, Kazahsztánba szállítottak mintegy százezer meszhet. A két hónapig tartó ,,utazás,, alatt, az embertelen körülmények közepette sokan vesztették életüket. Jóval később, évekkel Sztálin halála után, elvben megengedték a meszheknek, hogy visszatérjenek szülőföldjükre. Csakhogy szülőföldjükön - Meszhetiben - addigra már grúz parasztok rendezkedtek be. A termőföldek szűkös volta miatt a főként paraszti munkából élő meszh lakosság nem talált magának megélhetést egykori szűkebb hazájában. A meszhek visszavándorlása Grúziába mindazonáltal azóta is tart. A meszhek egy része most a helyükre költözött grúz parasztok távozását követeli. A grúziai hatóságoknak nincs könnyű dolguk, ha igazságot akarnak tenni: a Meszhetiben élő grúz parasztokat, illetve őseiket annak idején ugyancsak erőszakkal vitték oda. Mára viszont már egy emberöltőt éltek le ott, két nemzedékük vallhatja szülőföldjének ezt a vidéket. A visszatérő meszheknek a grúziai hatóságok új településeket építtettek. Ezek szociális infrastruktúrája lényegesen jobb, mint a meszheti településeké. Ezen kívül más, időnként furcsa módon is igyekeznek kárpótolni a meszheket, például felvételi vizsga nélkül kerülhetnek be gyermekeik a köztársaság felsőfokú oktatási intézményeibe. A bürokratikus akadályok és akadékoskodások miatt a meszhek mégsem érzik magukat igazán kárpótolva. Egyik legnpÁobb sérelmük, hogy többségük be sem teheti a lábát Meszhetibe, mert ez határsáv, az odautazáshoz meghívólevél szükséges, egy ottani állandó lakostól. (folyt.)
1989. február 12., vasárnap 13:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
,,Törököknek kiáltották ki...,, (2. rész)
|
A másik nagy sérelmük, hogy jó részüknek a sztálini hatóságok ,,adtak nevet,,, és még ma is ezeket kénytelenek viselni. A dolog hátterében az áll, hogy az etnikailag kevert meszh népesség nagyobb részben grúz nyelvű, kisebb részben pedig török. Ez a népesség a XVI-XVII. században keletkezett, amikor Grúzia délnyugati része török hódoltság lett. A meszhek nagyobbrészt ott maradt törökök, kisebbrészt pedig a hódoltsági időkben muzulmán hitre áttért grúzok leszármazottai. A sztálini hatóságok a gyanakvástól elvakultan figyelmen kívül hagyták ezeket a különbségeket, a meszh lakosokat egyszerűen mind ,,törököknek kiáltották ki,,, és a grúz nevet viselő meszhek személyi okmányaiba kitalált török neveket írtak. Ezektől a nevektől, a hivatalok packázásai miatt, sokan azóta sem tudtak megszabadulni. Hasonló a helyzet nemzetiségük bejegyzésével is. Hanyattatásaik alatt a meszhek a legkülönfélebb nemzetiségek közé soroltattak. A hivatalok önkénye és zűrzavara elképesztő, viccbe illő eseteket produkált: van olyan meszh család, ahol az öt gyermeket öt különböző nemzetiséghez sorolták be a hatóságok, noha mindnek ugyanaz az apja is, anyja is. Van olyan grúzul beszélő meszh is, akinek a személyi igazolványába oroszul az van bejegyezve a ,,nemzetisége,, rovatba, hogy török, grúzul viszont az, hogy kurd. E bejegyzések megváltoztatására jelenleg nincs mód, mert még hatályos az az 1974-es rendelkezés, hogy a személyi okmányok nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatait nem szabad módosítani. A szovjet sajtóban - a meszhek ügye kapcsán, és attól függetlenül is - egyre többször merül fel a gondolat, hogy a szocialista jogállamiságra való törekvés jegyében meg kellene szüntetni a határsáv intézményét, és minden olyan bürokratikus szabályt, amely embereket elemi jogaiktól foszt meg - mint például a meszheket attól, hogy őseik földjére látogathassanak, saját nevüket viselhessék, és olyan nemzetiségűek lehessenek, amilyennek vallják magukat. +++ Barta György (Moszkva), MTI-Panoráma
1989. február 12., vasárnap 13:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|