Rendszerváltás és az MTI

	Tájékoztatás a kanyaró-helyzetről és a védekezésről (2. rész)
Az oltási kampány második fázisaként - a járvány terjedése szempontjából leginkább veszélyeztetett korosztályok iskolai közösségeinek beoltása után - megszervezik a korcsoportba tartozó más fiatalok oltását is. Hogy az oltásokat hol, mikor kaphatják meg, arról a helyi hírközlő szervek útján értesítik majd őket. A főosztályvezető a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy olyanok is szeretnék magukat vagy gyermekeiket beoltatni, akik nem tartoznak az 1967. január 1. és 1973. június 30. között születettek közé. Mivel ez szakmailag nem indokolt, sőt felesleges, az ilyen kérések teljesítésétől az egészségügyi szervek elzárkóznak. A járvány okairól a főorvos kijelentette: jóllehet az okok vizsgálata még nem fejeződött be, ma már egyértelmű, hogy a kialakulást több tényező egybeesése okozta. A vizsgált kérdések közül a legfontosabb, hogy bár a betegek több mint 60 százaléka be van oltva, mégis mi okozhatta, hogy őket nem védte meg a védőoltás a fertőzéstől. Valószínűleg az okok között előfordultak a 15-20 évvel ezelőtti oltások során elkövetett technikai hibák is. Ebben az időben gondot okozott, hogy a jelenleg használtnál sokkal hőérzékenyebb oltóanyag állt rendelkezésre világszerte, így Magyarországon is. Ezt hűtötten kellett tárolni, szállítani, és a por alakú oltóanyagot feloldás után azonnal fel kellett használni, mivel hatásossága oldott formában gyorsan csökkent. Ha a felsorolt követelmények bármelyikét nem tartották be pontosan - és erre sajnos volt példa -, akkor az oltást a beoltottaknál nem követte a kívánt védőhatás kialakulása. Az akkoriban használt oltóanyag a beadást követően az oltottak jelentős hányadánál az oltást követő 5-10 nap között lázat, kiütéseket okozott, amit egyes orvosok az oltóanyag adagjának önkényes csökkentésével vagy gammaglobulin együtt adásával próbáltak kivédeni, ami szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy ezen korosztályok tagjainál a védettség nem egyforma mértékű. Fontosnak tartotta a főorvos megemlíteni: azért nem egyértelmű, hogy a jelenlegi járvány hibás felhasználási gyakorlat egyenes következménye; van olyan hazai és nemzetközi vélemény is, hogy a védőoltással megszerezhető védettség nem szól egész életre. Valószínűleg az okok között még továbbiak is vannak, például olyan is, hogy egészen 1978-ig a védőoltásokat 14 hónapos kornál fiatalabb korban is beadták, amit akkor a járványügyi helyzet indokolttá is tett, de a jelenlegi ismeretek alapján a tartós védőhatás kialakulásához ez az oltási életkor nem volt kedvező. (MTI) 1989. február 12., vasárnap 14:37
Vissza » Folytatásokkal »