|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Az NSZK hírközlése a magyar belpolitikáról (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. január 31. kedd (MTI-TUD) - ,,Magyarország vezetése meg nem alkotott végleges ítéletet az 1956-os felkelésről,, - ezt állapította meg kedd reggel több híradásában a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklósnak, a minisztertanács elnökének legújabb megnyilatkozásaira hivatkozva.
A befolyásos kölni adó ezzel összefüggésben visszautalt arra a rádióinterjúra, amelyben Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja jelezte: a központi bizottság általa vezetett történelmi albizottsága a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja az 1956-os eseményeket. Grósz Károly szerint - idézte a Deutschlandfunk a magyar pártvezetőt - a történelmi események tudományos értékelését nem végezhetik el csupán egyes személyek vagy egy albizottság, hanem ez az egész központi bizottságra tartozik. A vezető nyugatnémet napilapokban mindamellett továbbra is fontos téma a párt történelmi albizottságának kutatómunkája és Pozsgay Imre ismertetése az értékelő tevékenység állásáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes, konzervatív újság keddi számában az MTI által kiadott szöveg alapján behatóan elemzi az államminiszter interjúját, amelyet, nyilvánvalóan Grósz Károly nyilatkozatának ismerete előtt, akkor még, horderejét tekintve, a politikai bizottságban ,,feltételezhetően egyeztetett állásfoglalás,,-nak vélt. A lap szerint ,,a meglepetést keltő rádióinterjút az országban a dogmatikus szocializmustól való elfordulás újabb jelének fogják fel.,, A Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyanakkor pontosítja Pozsgay Imrének a nyugatnémet sajtóban eredetileg csak töredékesen ismertetett szavait, s megírja: a magyar politikus Nagy Imrének a gazdasági és politikai intézmények átalakítása, a Hazafias Népfront felújítása körül szerzett 1956 előtti érdemeit méltatva nyitva hagyta az 1956-os események ideje alatt tanúsított magatartásának végleges értékelését. Ez - idézte a lap Pozsgay Imrét - még vitatott, további okmányok tanulmányozására lesz szükség. (folyt.)
1989. január 31., kedd 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az NSZK hírközlése a magyar belpolitikáról (2.rész)
|
A Handelsblatt, a nyugatnémet pénzügyi-gazdasági körök befolyásos napilapja és a liberális müncheni Süddeutsche Zeitung egybehangzó keddi kommentárja a magyar történelmet feltáró elemző munkával kapcsolatban úgy látja, hogy ,,Budapestet mindinkább elsősorban realitásérzék jellemzi,,. ,,A kommunisták már régen lemondtak a tévedhetetlenségre támasztott hamis igényről, s most újszerű módon megkérdőjelezik a pártegyeduralmát. Kétségtelen a régi jelképek hanyatlása,, - írja a Handelsblatt. Érvelésének alátámasztására megemlíti az állami címerrel, az ország hivatalos elnevezésével, valamint az azzal kapcsolatos megfontolásokat, hogy az új alkotmányban nem óhajtanák rögzíteni a párt vezető szerepét. A gazdasági újság mindazonáltal felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország népe mégiscsak a valós tények alapján tájékozódik, s ebből a szempontból a legújabb áremelési hullám miatt a reformpolitikusoknak aligha jut ki osztatlan elismerés. - A kormány politikai és gazdasági sikerét - miként más államokban is - természetszerűleg Magyarországon is az emberek boldogulásán, nem pedig csak külsődleges változásokon fogják lemérni, noha kétségtelen: a megszigorító gazdaságpolitika elkerülhetetlen, ha Magyarországon ténylegesen esélyt óhajtanak biztosítani a piacgazdaságnak - így a Handelsblatt. Az áremelésekről és a velük kapcsolatos társadalmi vitákról más újságok is részletesen beszámolnak. A Handelsblatt egyúttal fényképpel illusztrált átfogó jelentést közöl Grósz Károlynak a davosi világgazdasági fórumon elmondott beszédéről, amelyet Hans-Dietrich Genscher felszólalásával párosítva ismertet. Elsősorban azt emeli ki a magyar pártvezető mondandójából, hogy Európa meglehetne katonai tömbök nélkül is, hogy mindennél fontosabb az emberi jogok szavatolása, s Magyarország útja a közös Európa irányában halad. (folyt.)
1989. január 31., kedd 13:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az NSZK hírközlése a magyar belpolitikáról (3.rész)
|
,,Bővíteni óhajtjuk kapcsolatainkat az Európa Tanáccsal, az Európai Parlamenttel, és a Nyugat-európai Unióval, készek vagyunk az együttműködésre minden erre hajlandó párttal és társadalmi erővel. Sorsunk - Európa,, - idézte Grósz Károlyt a vezető gazdasáái napilap. A Stuttgarter Zeitung keddi számában ismertetést közöl Grósz Károly és Lothar Spa:th baden-württembergi miniszterelnök davosi találkozójáról. Erről Manfred Zach, a baden-württembergi kormány szóvivője a lap szerint kijelentette: Lothar Spa:th afelől biztosította Grósz Károlyt, hogy a tartomány támogatja Magyarország gazdasági nyitási politikáját a Nyugat irányában, s példásnak tekinti Magyarország ilyen irányú szerepét. Spa:th miniszterelnök márciusban Magyarországra utazik.+++
1989. január 31., kedd 13:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|