|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Városi pártértekezlet Kaposvárott (1. rész)
|
1989. január 14., szombat - Kilencezer kommunista képviseletében, 270 küldött részvételével szombaton tartották meg a kaposvári városi pártértekezletet. A Somogy Megyei Politikai Továbbképzési Központban megrendezett nyilvános tanácskozás az érintett párttagság döntő többségének akaratából, s az 1988 májusi országos pártértekezlet szellemében vitatta meg a megújulás és kibontakozás helyi feladatait.
A pártfórum korábban is számot vethetett volna e sürgető teendőkkel, ha - mint Tolnai Sándor első titkár vitaindító beszédében önkritikusan elismerte - a városi pártbizottság időben kikérte volna a tagság véleményét. Nem az időveszteség mentségéül, hanem tényként szögezte le, hogy az eddigi testület - botladozásoktól és tévedésektől sem mentes - tevékenységét alapvetően az eredményesség, a politikai és emberi tisztesség jellemezte. Minden bizonnyal ez is közrejátszik abban, hogy Kaposvár és a városkörnyék 74 községe - mintegy 130 ezer ember lakhelye - egyelőre nem tartozik az ország válságjelekkel terhes körzeteihez. Figyelmeztető azonban az építőipar két nagyvállalatának közelmúltbeli csődje, és az, hogy a mezőgazdaság immár évek óta tartalékainak felélésével tud csak talpon maradni. Ez a helyzetértékelés árnyaltabbá, sokszínűbbé vált a vita során. A felszólalók az eredményesebb gazdálkodásért és a gazdaság korszerűsítéséért folytatott küzdelemről, részleges sikerekről, de megoldhatatlannak tűnő helyzetekről, reményvesztettségről is beszámoltak. A városkörnyéki falvak küldöttei például elmondták, hogy a mezőgazdaságot sújtó közgazdasági feltételek mellett a városba bejáró dolgozók körében is fokozódik a bizonytalanság. Attól tartanak, hogy a foglalkoztatási gondok megjelenésekor először tőlük igyekeznek megszabadulni munkáltatóik. A gazdasági problémák és a nehezedő létfeltételek meghatározó tényezői a párt iránti bizalmatlanság erősödésének, de a tekintély helyreállításához, a vezető szerep erősítéséhez nem elegendő csupán közgazdasági kategóriákban gondolkodni - hangoztatta több felszólaló. A választott tisztségekben politikailag rátermett és emberileg tisztességes vezetőkre, az apparátusokban szakmailag képzettebb emberekre van szükség. Kiválasztódásuk útja a jelenleginél szélesebb körű pártdemokrácia lehet, amely elválaszthatatlan a - Kaposvárott igencsak gyengélkedő - nyilvánosságtól. (folyt.köv.)
1989. január 14., szombat 21:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|