|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött a közgazdász-konferencia Salgótarjánban
|
1990. február 4., vasárnap - A fiatal közgazdászok
salgótarjáni országos konferenciáján vasárnap elsőként Matolcsi
György, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a Híd-csoport
válságkezelésre kidolgozott stratégiájáról tartott előadást.
Emlékeztetett arra, hogy a válságstáb szerint a szocialista és tőkés
fizetési mérleg felborulása, az infláció elszabadulása, a
költségvetési deficit megugrása és a hiányhelyzetek tömegessé válása
a fő veszély, közülük is az infláció megfékezése a legsürgetőbb. A
Híd-csoport inflációellenes programjában az áremelések félévi
halasztását és a bérliberalizáció visszavonását ajánlotta, a kormány
azonban - jóllehet, elismerte a javasolt lépések szakmai
hitelességét - nem vállalkozott rá. Egyetértett viszont a tartósan
fizetőképtelen vállalatok felszámolásával, egy azonnali
privatizációval kiegészítve. Matolcsy György már az új kormány
feladatkörébe utalta a kereskedelmi vállalatok, a szállodaipar, a
belföldi szállító cégek és a benzinkút-hálózat haladéktalan
privatizációját, mely több tízezer üzlet nyilvános meghirdetésével
járna.
Az inflációt nevezte meg fő ellenségként Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke is. Nem értett egyet azonban a tartósan fizetőképtelen vállalatok gyors felszámolásával. Ha ugyanis most a kereskedelmi bankok megindítanák a felszámolási hullámot, a hitelezői veszteség összege meghaladná a bankok kockázati- és tartalékalapjait. A kamara alelnöke szerint inkább átfogó hitelrendezést kellene végrehajtani. Úgy látja, hogy a bankoknak egyébként sem érdekük a felszámolási eljárás kezdeményezése, hiszen a vállalati nyereség mintegy egyharmada a banki szférában realizálódik. Aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy a külföldi tőkebefektetés túlzottan ,,elnéző,, feltételei miatt a tőkejövedelmek repatriálása kimerítheti az ország devizatartalékait. Javasolta, hogy adókedvezmény csak annak a befektetőnek járjon, aki öt éven át nem viszi haza tőkejövedelmeit. (MTI)
1990. február 4., vasárnap 14:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|