|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-nagygyűlés a MOM Művelődési Házában (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - A rendszerváltás folyamata
lefékeződött; az MSZP a klucspozíciók megtartására törekszik,
miközben a magyar Watergate-üggyel kompromittálta magát -
hangsúlyozta Demszky Gábor, az SZDSZ ügyvivője a MOM zsúfolásig
megtelt művelődési házában rendezett pénteki nagygyűlésen.
A szónok a Next 2000 ügyet, Bokor Imre könyvét, a pártiratok megsemmisítését és a magyar Watergate-et említve rámutatott: újabb és újabb ügyek borzolják a közvélemény kedélyét, holott a józan ész azt diktálná, hogy az egyre súlyosbodó terhekkel szembenézni kénytelen és megszorító intézkedésekkel sokkolt emberek türelmét nem szabadna a pártállam ismétlődő ,,csínytevéseivel,, próbára tenni. Demszky Gábor leszögezte: a bizalmi válságból való kilábalás induló feltétele a november 26-ai népszavazás döntéseinek teljes körű és haladéktalan végrehajtása. Tarthatatlannak nevezte a pártvagyon körül kialakult helyzetet, nevezetesen, hogy az MSZP önkényesen értelmezi a döntést, maga kívánja meghatározni: mit tart meg és mit ad át ingóságaiból. A szónok kijelentette: a népszavazás döntése az állampárt elszámoltatásáról egyfajta szankció, s ebből következik, hogy az elszámoltatás mértékéről nem határozhat az, aki elszenvedi. Egyúttal felvetette a kormány felelősségét is, mivel nem szabályozta ezt a kérdést.
Demszky Gábor aggasztónak tartja, hogy az MSZP és a Demisz továbbra is ,,hűbérbirtokként,, kezelheti vállalatait, amelyek a ,,pártállamtól örökölt hitbizományok,,. Sürgette az MSZP és a Demisz ingóvagyonával és pénzbevételeivel összefüggő kérdések rendezését. Kijelentette: amennyiben a kormány nem tesz lépéseket, a szabad demokratáknak kell kezdeményezniük az Alkotmánybíróságnál a népszavazás által elrendelt elszámoltatást.
Kis János, az SZDSZ ügyvivője a magyar Watergate-ügy kipattanása óta történteket összegezte. Úgy vélte: elfogadhatatlan az, hogy miközben a belügy illetékes, magas beosztású vezetői önmagukat mentik, támadják a törvénysértéseket bizonyító dokumentumokat kiszivárogtató és nyilvánosságra hozó személyeket. Előbbieket bűncselekménnyel vádolják az államtitkok kiszivárogtatása miatt - hangoztatta Kis János -, holott az követ el bűncselekményt, aki törvénysértést leplez. Éppen ezért bárki legyen, aki a dokumentumokat kijuttatta, az SZDSZ és a nyilvánosság meg fogja védeni - tette hozzá. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|