 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (2. rész)
|
Magyarország az 1975-ben elfogadott helsinki dokumentum minden
kosarával kapcsolatban teljesítette feladatát, az egyezmény minden
pontjának eleget tett. Ennek gyakorlati bizonyítékát adta a magyar
kormány és törvényhozás, amikor az állampolgári jogú szabad
közlekedést új útlevéltörvénnyel lehetővé tette. A nyitás
magyarországi politikai feltételeinek megteremtésére egy jogállami
formáció letéteményezésével, a pluralizmus realizálásával és a
helsinki egyezmény minden pontjának teljesítésével megmozdíthatják a
magyarságot a világban - vélekedett az államminiszter. ,,A
továbbiakban elemezte azokat a kezdeményező lépéseket, amelyeket a
kormányzat kíván tenni annak érdekében, hogy az itthon élők
közössége a határokon kívűl is minél több magyarban ébressze fel azt
az érzést, hogy közössége van e hazával. Ehhez kapcsolódóan szólt
arról, hoggy senki nem kényszerül ma politikai emigrációra
Magyarországon. Hangúlyozta, hogy a jövőben a világban élő
magyarokat magatartásuk és szerepük szerint kell megítélni. Ez is
hozzájárul a nemzeti megbékéléshez - mondotta -, hozzáfűzvea, hogy a
kormány nem a történtek meghamísitását akarja, hanem az olyan új
helyzetet, amelyben a mai Magyaroszághoz való viszony rendezésében
nem akadály a korábbi történelmi előzmény. Ez olyan állásfoglalást
is kíván a külföldön élő magyaroktól, csakúgy mint a hazánkban élő
nemzetiségiektől, amelynek alapján maguk döntik el hovatartozásukat.
Aláhúzta: Magyarország nem gördít akadályokat azok elé, akik újra
akarják alakítani a hazához való kapcsolatukat.
Elemezve, hogy mi vezette a kormányt, amikor erre a
következtetésre jutott, az államminiszter kijelentette:
tagadhatatlan a haszonelvűség jelenléte, ugyanakkor a kormány
szeretné meggyőzni a világot arról, hogy politikájának legfontosabb
mozgatórugója humanista, felszabadító szándéku, valóban a nemzeti
megbékélést szolgálja, legyen szó 1945-ről, 1953-ról vagy 1956-ról,
amelyekről - véleménye szerint - nyílt politikai vita lehetséges a
szólás- és a sajtószabadság jegyében. Ehhez kapcsolódóan kitért arra
is, hogy az új sajtótörvény elfogadása után zavartalan
nyilvánosságot kell teremteni hazánkban a világban élő magyarság
számára. Enélkül csorba, féloldalas gesztus lenne az, amit a magyar
kormány tesz.
Pozsgay Imre tolmácsolta a kormány illetékeseinek véleményét
abban a tekintetben, hogy a szabad közlekedés, a kivándorlás, a
munkavállalás lehetőségének megteremtésével a jövőben várhatóan
ingadozik, sőt növekszik a világban élő magyarok száma. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|