|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (1. rész)
|
1989. április 21., péntek - A külföldön élő magyarokkal kapcsolatos emigrációs politikát érintő elgondolásokról, a kormány és az ország politikai vezetésének elképzeléseiről tartott tájékoztatót Pozsgay Imre államminiszter pénteken a Magyarok Világszövetségének kibővített, rendkívüli ülésén. Bognár József, a szövetség elnöke megnyitó szavaiban utalt arra, hogy a tanácskozáson megjelentek az anyanyelvi konferencia védnöksége, a Magyar Fórum hazai tagjai, az idő rövidsége miatt azonban az elnökség külföldön élő tagjainak meghívására azonban nem volt lehetőség.
Pozsgay Imre bevezetőjében hangsúlyozta: a találkozást arra is fel kívánja használni, hogy észrevételeket hallgasson meg a kormány és az MVSZ viszonyáról. Eszmecserére invitálta tehát a résztvevőket, segítségüket kérve a kormánynak a külföldi magyarsághoz való viszonya újragondolását, a kapcsolatok újraépítését célzó munkájához, Hozzátette: e viszonyban is új magatartás kialakítására van szükség, és ehhez fontos kapaszkodó az egyesülési törvény, amelyet szemléletileg és jogi megformálásban is európai szabásu vállalkozásként, a jogállamiság felé tett lépésként értékelt. Ezzel összefüggésben kijelentette: a kormány ezentúl nem az általa felügyelt, alárendelt szervezetnek, hanem autonom partnernek tekinti a világszövetséget. Ennek jegyében, az együttmüködési szándék erősítésével kell a magyarság helyzetéről új módon gondolkodni, és ebből a megfontolásból kell végiggondolnia a szövetségnek is: eddigi kapcsolatépítő tapasztalatait felhasználva milyen újab tájékozódási pontokat talál például az országban törvényesen létrejövő új egyesületek, pártok, mozgalmak bekapcsolásához. Felhívta a figyelmet a politikai pluralizmus mindinkább tapasztalható kiteljesedésére, amely nélkül - mint hangsúlyozta - az új politikai gondolkodásmód kialakítása a világszövetségben sem valósítható meg. Ha ugyanis e sokszínű politikai szerveződés az ország belső újjáalakulásában pozitív szerepet játszik, a stabilitás, a kibontakozás együtthatójaként jelenik meg, akkor feltételezhető, hogy ezen az alapon a világban élő magyarok is újragondolhatják az óhazához füződő kapcsolatukat. Hozzátette: ezzel együtt járhat olyanok jelentkezése is, akik eddig nem voltak hajlandók mérlegelni a magyarországi folyamatokat. Ehhez érdeke fűződik a megújuló Magyarországnak, és ebből a meggondolásból kezdődött el a kormányzati nyitás a világ magyarsága felé, amelynek első állomásaként szabaddá vált a közlekedés a világban. (folyt.köv)
1989. április 21., péntek 17:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|