 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarország - spanyol sajtó
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. április 9. vasárnap (MTI-tud) - Az egymillió példányban megjelenő El País című spanyol napilap vasárnapi szines melléklete politikai körképet ad a magyar társadalom megújulásáról. A lap bécsi riportot is közöl a magyar bevásárló turisták rohamáról és egybeveti a magyar állampolgárok utazási lehetőségeit más szocialista országok lakóinak helyzetével. A barcelonai La Vanguardia vasárnap a kommunista világ gyökeres átalakulásáról közölt elemzésében a leggyorsabban változó országnak minősíti Magyarországot.
Az El País mellékletében publikált írás szerzője Hermann
Tertsch, Kelet-Európa szakértő utal arra, hogy Magyarország
évtizedek óta a Kelet leginkább reformpárti és liberális országa, ám
a lakosság március 15-én kifejezte: demokráciát és pluralizmust
óhajt. Kiemeli, hogy a budapesti utcai felvonulásokon nem volt
erőszak és a magyar tömegek ezzel cáfolták meg a kormányzat
félelmeit a revansista kilengésektől. A spanyol demokratikus
átmenthez való hasonlóságot kidomborító szerző két alapvető magyar
sajátosságot lát: a változtatás lehetősége a gorbacsovi vezetés
által szélesre tárult és a magyar társadalom egyre markánsabban
tudatosítja a változás igényét, ami példa nélkül áll a szocializmus
történetében.
A spanyol újságíró a Lampart Vegyipari Gépgyár munkásainak
véleményével kezdi, majd Pozsgay Imre államminiszter gondolatainak
bemutatásával folytatja az álláspontok felsorakoztatását. Szót kap
Kiss Csaba, az MDF szóvivője, Kovács László külügyminiszter-
helyettes, Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter. Idézi Konrád György írót, Major Lászlót,
az MSZMP szóvivőjét. A magyar gazdaságról beszél Beck Tamás
kereskedelmi miniszter és Hardy Ilona az Értékpapír Kereskedelmi
Titkárság vezetője, valamint Medgyessy Péter.
Hermann Tertsch szerint nem egyszerűen nehéz a magyarok előtt
álló út, hanem a gazdasági, politikai és szociális válság közepette
kell véglegesen szakítani a kommunista egyeduralom hagyományaival.
Befejezésül leszögezi, hogy Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK,
Litvánia, Szlovénia és Horvátország népei lelhetnek Budapesten
példára. És Moszkva is - ezért nagy jelentőségű a magyar
kibontakozás sikere.+++
1989. április 9., vasárnap 12:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|