|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. szeptember 11., kedd - Az átalakulási törvény
módosításáról szóló kormányelőterjesztés végső törvényhozási
stádiumába érkezett: kedden már csak a miniszteri válasz
meghallgatása és a törvényjavaslat elfogadása várt a képviselőkre.
Ezzel is kezdte ülésének érdemi részét a plénum.
Balsai István igazságügy-miniszter felszólalásából kitűnt: a törvényjavaslat egészét, illetve egyes részeit kifogásoló ellenzéki véleményekre lényegében hétfőn válaszoltak a kormánypártok képviselői, illetve a kormány már eddig számos alkalommal kifejtette a módosítást alátámasztó érveit. A miniszter újfent leszögezte: nem valamiféle etatista centralizációs törekvésről van szó, amelyet oly szívesen hangoztat az ellenzék, kiragadott részletekkel bizonyítva állítását.
A törvényjavaslat lényege, hogy kiküszöbölje azt a veszélyt, amely az állami vállalatok esetében a valódi tulajdonos hiánya miatt az állami vagyon valótlan értékeléséből, az értékek nem megfelelő hasznosításából, s mindezek következtében az állami bevételek mérséklődéséből adódik.
A hosszú szavazási procedúrával megsz:
Rt w h
"Q"az Országűl s új képviselők mandátumát mgazolta =űMszxé őleges hatállyal megerősítette Schiffer János (MSZP) mandátumát. Erre formai okokból volt szükség, mert ezentúl a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság is foglalkozik a mandátumigazolásokkal. A képviselő mandátumát e bizottság is szabályosnak találta. A plénum ezután a Szabad Demokraták Szövetsége budapesti listáján Göncz Árpád köztársasági elnökké választása miatt megüresedett képviselői helyre Gaál Gyulát igazolta. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője lett Surján László, aki a vatikáni nagykövetté kinevezett Keresztes Sándor helyére került.
Az elnöklő Szabad György ezt követően bejelentette: a kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását kéri, ezzel a képviselők jelentős többsége egyetértett. A tervezetet a napokban véleményezi az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottság.
Mindezek után még délelőtt a Parlament több változtatással elfogadta az átalakulási törvény módosítására benyújtott előterjesztést. (folyt. köv.)
1990. szeptember 11., kedd 11:46
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. szeptember 11., kedd - Az átalakulási törvény
módosításáról szóló kormányelőterjesztés végső törvényhozási
stádiumába érkezett: kedden már csak a miniszteri válasz
meghallgatása és a törvényjavaslat elfogadása várt a képviselőkre.
Ezzel is kezdte ülésének érdemi részét a plénum.
Balsai István igazságügy-miniszter felszólalásából kitűnt: a törvényjavaslat egészét, illetve egyes részeit kifogásoló ellenzéki véleményekre lényegében hétfőn válaszoltak a kormánypártok képviselői, illetve a kormány már eddig számos alkalommal kifejtette a módosítást alátámasztó érveit. A miniszter újfent leszögezte: nem valamiféle etatista centralizációs törekvésről van szó, amelyet oly szívesen hangoztat az ellenzék, kiragadott részletekkel bizonyítva állítását.
A törvényjavaslat lényege, hogy kiküszöbölje azt a veszélyt, amely az állami vállalatok esetében a valódi tulajdonos hiánya miatt az állami vagyon valótlan értékeléséből, az értékek nem megfelelő hasznosításából, s mindezek következtében az állami bevételek mérséklődéséből adódik.
A hosszú szavazási procedúrával megszületett döntés előtt az Országgyűlés új képviselők mandátumát igazolta. Visszamenőleges hatállyal megerősítette Schiffer János (MSZP) mandátumát. Erre formai okokból volt szükség, mert ezentúl a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság is foglalkozik a mandátumigazolásokkal. A képviselő mandátumát e bizottság is szabályosnak találta. A plénum ezután a Szabad Demokraták Szövetsége budapesti listáján Göncz Árpád köztársasági elnökké választása miatt megüresedett képviselői helyre Gaál Gyulát igazolta. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője lett Surján László, aki a vatikáni nagykövetté kinevezett Keresztes Sándor helyére került.
Az elnöklő Szabad György ezt követően bejelentette: a kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását kéri, ezzel a képviselők jelentős többsége egyetértett. A tervezetet a napokban véleményezi az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottság.
Mindezek után még délelőtt a Parlament több változtatással elfogadta az átalakulási törvény módosítására benyújtott előterjesztést. (folyt. köv.)
Cs -ri/oé gyö km , HÍRSZÁM:24
1990. szeptember 11., kedd 12:11
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (2. rész)
|
Mindössze két percet vett igénybe az államtitkári előterjesztés a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosításával összefüggésben. Ismeretes, hogy az Országgyűlés éppen egy hete fogadta el ezt a törvényt, ám alapvető hibával: két eltérő koncepciójú, egymást jogilag kizáró passzust szavaztak meg elsősorban a kormánykoalíció képviselői. Ezért volt most szükség arra, hogy a kormány sürgősséggel beterjessze módosító törvényjavaslatát.
Az említett passzusok a polgármesterek korábbi munkaviszonyával kapcsolatban rendelkeznek. A kormány a két ellentmondó változat közül módosító törvényjavaslatával azt támogatta, hogy a polgármesterek megbízatásuk idején - az összeférhetetlenség törvényben felsorolt eseteit kivéve - munkaviszonyban állhatnak, kereső foglalkozást folytathatnak. Ha korábbi munkaviszonyukat megszüntetik, polgármesteri megbízatásukat áthelyezéssel létesített munkaviszonynak kell tekinteni.
E módosító törvényjavaslattal ismerkedve az önkormányzati bizottság további módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy azokon a kistelepüléseken, ahol a polgármesterek megbízatásukat társadalmi munkában töltik be, lehessenek egyben országgyűlési képviselők is. A kétféle munka igényelte teherbíróképesség megítélését az érintettekre, illetve választóikra kellene bízni, éppen eléggé felnőttek hozzá. Le kellene végre mondani az Országgyűlésnek paternalista szemléletéről, atyáskodó szerepéről ezzel kapcsolatban - fejtette ki mondanivalóját a módosító indítványról Szigethy István (SZDSZ). Képviselő- és frakciótársa, Hankó Faragó Miklós viszont újabb hibát talált a törvényben, nevezetesen a magánvállalkozók diszkriminációját az állami vállalatvezetőkkel szemben, s emiatt újabb módosító javaslatot terjesztett be. Ennek lényege, hogy a magánvállalkozás vezetése se legyen összeférhetetlenségi ok a polgármesteri tisztség ellátására.
Erről a diszkriminációról beszélt Palotás János (MDF) is, aki elmondta: sokan személyesen is számon kérték rajta a Parlamentnek ezt a döntését. Ám a kormánypártok szót kérő képviselői határozottan tiltakoztak további módosító indítványok benyújtása ellen. Salamon László (MDF) például szerencsétlennek tartotta, hogy egy már lezárt, eldöntött, nyugvópontra jutott kérdést ismételten a Ház elé citáljanak. Véleménye szerint a kormánypártok hibáján kívül állandóan ismétlődő kivételes helyzetben csak azt a megoldást tartja elfogadhatónak, ha szünetben a két illetékes bizottság összeül és megtárgyalja a módosító javaslatokat. (folyt. köv.)
1990. szeptember 11., kedd 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (3. rész)
|
Ám amikor a független kisgazdapárti Borz Miklós azzal állt fel: az ellenzék kilószámra adja be a módosító javaslatokat, hogy ezzel húzza az időt - elszabadultak az indulatok.
Először az elnöklő Szabad György szavazást rendelt el az általános vita lezárásáról, s 12.14-kor kiderült: a plénum határozatképtelen. Csaknem egyórás ügyrendi vita alakult ki az ellenzék, elsősorban az SZDSZ és a kormánypártok között. Az ellenzék úgy vélte: a kormánypártok akadályozzák működését, amikor korlátozni kívánják hozzászólási lehetőségeit, míg a kormánypártok szerint az ellenzék jog- és házszabályellenesen terjesztett most be újabb módosító javaslatokat. Ügyrendi indítványok sora árasztotta el a Ház elnökét, aki már kénytelen volt az asztalra is csapni. Majd - arra hivatkozva, hogy a rendkívüli helyzetben rendkívüli, de a házszabálynak megfelelő módszereket alkalmaz - bejelentette döntését: lezárta az általános vitát. Azonban a Ház főtitkára is és Kónya Imre (MDF-frakcióvezető) is arra figyelmeztették, hogy erről szavazni kell. Viszont 12.45-kor megismétlődött a fél órával korábbi helyzet: a határozatképtelenség. Jóllehet, Kónya Imre ezt úgy értelmezte: a jelenlévő képviselők több mint fele elfogadta az általános vita lezárását, Szabad György szünetet rendelt el, és összehívta a Házbizottság ülését.
Szünet után a testület állásfoglalásának megfelelően a plénum meghallgatta az egyetlen SZDSZ-képviselő felszólalását, majd az általános vitát lezárta. (folyt. köv.)
1990. szeptember 11., kedd 16:42
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (4. rész)
|
Ezt követően után a képviselők a korábban beterjesztett interpellációkkal foglalkoztak. Danis György (SZDSZ) a kormány mezőgazdasági politikája tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez, érdeklődve a kormány földprogramja felől. A képviselő megítélése szerint a mezőgazdaságot nem is az aszály, hanem a kormánypártok közötti viszály sújtja.
Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válaszában elmondta: a kormány hároméves programja részeként első olvasatban elfogadta a minisztérium új agrárpolitikai koncepcióját. A tárca arra törekszik, hogy a kiegyensúlyozott, választékában bővülő ellátás, az agrártermékek exportképessége megmaradjon. A miniszter szerint a társadalmi közmegegyezéshez az élelmiszergazdaság stabilizáló szerepe nélkülözhetetlen. A kormány megkülönböztetett szerepet szán a földtulajdon-reform végrehajtásának, a tulajdonrendezést célzó javaslatát azonban csak alapos gazdasági, pénzügyi és jogi előkészítés után kívánja benyújtani. A legfontosabb elv: azok tulajdonába kerüljön a termőföld, akik azt az adott feltételek között, a leghatékonyabban tudják megművelni, s akik hosszú távon érdekeltek termőképességének megtartásában, javításában.
Az új agrárprogram fontos része az állami gazdaságok és az élelmiszeripari vállalatok privatizációja. A miniszter véleménye szerint a többségében árutermelésre szakosodott gazdaságok privatizációja teljes körű lehet. Ennek során - külföldi tőkével megerősített - vegyesvállalatok, új típusú szövetkezetek és dolgozói részvényen alapuló gazdasági társaságok jöhetnek létre. Az élelmiszeripari vállalatok magánkézbe adását két szakaszban tervezik végrehajtani.
A szövetkezetek megújulásának és átalakulásának elősegítésére a kormány olyan törvényi szabályozásra törekszik, amely lehetővé teszi, hogy a tagság maga döntsön a szövetkezeten belüli tulajdonosi, vállalkozói és szervezeti kérdésekben. A tervezett törvény lehetőséget kínál arra, hogy széles körben létrejöjjenek a tagok magántulajdonán alapuló beszerzési, termelési és értékesítő szövetkezetek. Szükségesnek látszik önálló mezőgazdasági pénzintézet létrehozása, az ágazat forrásainak megteremtése.
A piacgazdaságra való áttéréshez nélkülözhetetlen a jelenlegi adó- és támogatási rendszer átalakítása. A miniszter közölte: 1991-től egységessé válik a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek földadózási rendszere, a mezőgazdasági tevékenységet mentesítik a vállalkozói nyereségadó fizetése alól. (folyt.köv.)
1990. szeptember 11., kedd 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (5. rész)
|
A kormány szándéka, hogy a szövetkezeti adózásban fenntartsa a mezőgazdasági kis- és magántermelők egyszerű és bürokráciamentes adóztatását. A hároméves periódusban lehetőséget lát a tárca az élelmiszertermékek forgalmiadó-kötelezettségének bevezetésére. Nagy Ferenc József végezetül szólt arról, hogy új alapokra helyezve - átmenetileg - még fennmarad a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági térségek csökkentett támogatása. Az exporttámogatások rendszerén belül pedig általánossá kívánják tenni a versenyeztetést.
A miniszter válaszával a képviselő nem értett egyet, jóllehet örömének adott hangot, hogy abban az SZDSZ agrárkoncepciójának egy-két elemét is felfedezte. A képviselők többsége a választ elfogadta.
Az interpellációk sora a szokásos mederben ,,folydogált,,. Szelényi Zsuzsa (Fidesz) a külföldi állampolgárságú magyar fiatalok magyarországi egyetemi felvétele tárgyában interpellált a művelődési és közoktatási miniszterhez. Az ellenzéki képviselő felvetéseire adott választ a kormánypárti képviselők jóváhagyták, így biztosítva a többségi szavazást. A plénum egy rendhagyó esetnek is tanúja lehetett: a kereszténydemokrata Tóth Sándor és a szocialista párti Vitányi Iván közös interpellációt nyújtott be a művelődési és közoktatási miniszterhez a művelődési otthonok hálózata ügyében.
E ,,békés menet,, mindaddig tartott, amíg Bossányi Katalin (MSZP) el nem mondta interpellációját, amelyet a Magyar Nemzet 1990. augusztus 27-i számában megjelent nyílt levél tárgyában annak szerzőjéhez, Jeszenszky Géza külügyminiszterhez intézett, kifogásolva az írás politikai minősítéseit. A képviselő arra kérte a külügyminisztert, hogy érvekkel, tényekkel igazolja: minek alapján jelentette ki, hogy az európaiságot, a nemzeti elkötelezettséget, a szociális érzékenységet, a szabadelvű demokratizmust, a kereszt által képviselt emberközpontú moralitást összességébén kizárólag csak a jelenleg kormányzó pártok tagsága és szavazótábora vállalja.
Jeszenszky Géza azzal kezdte válaszát, hogy a levelet nem külügyminiszteri minőségében, hanem magánemberként írta abban a reményben, hogy megőrizhető lesz a Magyar Nemzet minden szép hagyománya és függetlensége. Jeszenszky Géza ezután ideológiai síkra terelte mondandóját. A lap 1938-as alapító vezércikkére utalva kijelentette: a Magyar Nemzet akkori programja nem az, amit a mai MSZP vagy bármely más baloldali párt vagy irányzat magáénak vallhat. (folyt.köv.)
1990. szeptember 11., kedd 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (6. rész)
|
Pontosabban: vallhatja magát a Szocialista Párt vagy más ellenzéki párt a magyar hivatás-gondolat, vagy a keresztény eszmeiség követőjének, ám ha valaki tényleg ezen a talajon áll, az vajon mit keres az ateisták és marxisták, illetve a közelmúltban még ezen eszmékre esküdők, és ezeket a társadalomra rákényszerítők soraiban? Jeszenszky Géza lehetségesnek tartotta ugyan a pálfordulást, ,,a damaszkuszi csúcsforgalomban,,. Ám szerinte a kormánykoalíció pártjai jóval hitelesebben képviselik a nyugati civilizáció, a nemrég még lekicsinylően polgárinak nevezett demokrácia, a mind a maradisággal, mind a radikalizmussal, mind a szocializmussal szemben álló, szabadelvűnek nevezett politikai eszmék, s nem utolsó sorban a magyarság nemzeti értékei és érdekei iránti elkötelezettséget, mint az ellenzék sok tagja.
A külügyminiszter ezen megnyilatkozása az ellenzéket csaknem egységes fellépésre késztette: az SZDSZ és a Fidesz parlamenti csoportjának valamennyi tagja, illetve több MSZP-s képviselő is elhagyta az üléstermet a kormánypárti képviselők ütemes tapsa közepette. Jeszenszky Gézát különösebben nem zavarta, hogy ,,fél ház,, előtt fejezte be válaszát azzal: magánlevelével nem kívánt beavatkozni a nagymúltú újság privatizációjába, legfeljebb a lap és a nemzet érdekei iránti felelősségre próbált apellálni.
Mivel az ellenzéki képviselők távozásával a plénum határozatképtelenné vált, s úgy tűnt, hogy az ellenzéki oldalon lévők egyáltalán nem kívánnak visszatérni az ülésterembe, Kónya Imre (MDF) azt javasolta: napolják el az ülést. Szabad György, az Országgyűlés elnöke ezt az álláspontot finomította, mint mondta: nem szabad megengedni, hogy a politikai vita idáig fajuljon, s egy ilyen felelősségteljes időszakban, mint a mostani, alkotóképtelenné váljék a parlament. Szünetet javasolt, amelyet az elnöklő Vörös Vince azonmód el is rendelt.
A szünetben az ellenzéki pártok képviselői - Tölgyessy Péter (SZDSZ), Vitányi Iván (MSZP) és Orbán Viktor (Fidesz) - sajtóértekezletet hívtak össze. Ideológiai fenntartásaikat hangoztatva, kifogásolva a külügyminiszter elhangzott beszédét, lemondásra szólították fel Jeszenszky Gézát. Véleményük szerint az az ember, aki ilyen diszkriminatív elveket vall, s a parlamenti ellenzék, illetve a parlamenten kívül rekedt, alkotmányos módon működő többi politikai csoportosulás nézeteit nem tiszteli, nem lehet a Magyar Köztársaság külügyminisztere, nem képviselheti az ország érdekeit. (folyt.köv.)
1990. szeptember 11., kedd 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (7. rész)
|
A szünetet követően az ellenzéki képviselők is visszatértek a padsorokba, s Jeszenszky Géza válaszát végül is a parlament 150 igen, 59 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta.
A szavazás után - megszakítva az interpellációk sorát - folytatni kívánták a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ám Kónya Imre felszólalásából kiderült: a módosító javaslatokat a szünetben az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottság együttes ülésén nem tárgyalta meg, mivel csak a kormányzó pártok képviselői jelentek meg a tanácskozás helyszínén. Wekler Ferenc (SZDSZ), az önkormányzati bizottság elnöke viszont arról számolt be, hogy ez a bizottság igenis ülésezett a szünetben, és támogatta Hankó Faragó Miklós indítványát.
Ezt követően ismét felizzott a vita az MDF és az SZDSZ képviselői között, hogy ki miatt nem tudott érdemi munkát végezni a szünetben a két bizottság. Az elnöklő Dornbach Alajos újabb szünetet rendelt el, s ez jótékony hatással volt a képviselőkre. Néhány perc múltán - immár az alkotmányügyi, valamint az önkormányzati bizottság, illetve a kormány támogatásával - szavazhattak a javaslatról. A plénum a beterjesztett módosításokkal 248 igen, 1 nem szavazattal és 10 tartózkodással elfogadta a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A képviselők ezután ismét interpellációkkal foglalkoztak. Király Zoltán független képviselő az önvédelmi fegyverek begyűjtése tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Király Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy egy működő demokráciában nincs szükség önvédelmi fegyverre, ám ma nem ez a helyzet hazánkban. A közbiztonság nem jó, az emberek félelemérzete növekszik. A belügyminiszter utasítását törvénysértőnek ítélte, amely megsérti a jogalkotásról, illetve az államigazgatási eljárásról szóló szabályozást. A miniszter utasításából valójában az sem derül ki, hogy az önvédelmi fegyverek begyűjtésének mi a tényleges oka.
Horváth Balázs válaszában cáfolta, hogy intézkedése sértené a jogalkotásról szóló 1987-es törvényt, mert a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlenül irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Horváth Balázs úgy érvelt, hogy ő az országos rendőr-főkapitányt, és nem az állampolgárokat utasította. Ugyanakkor megjegyezte: ebben az esetben a tulajdonjog továbbra is fennmarad, mert a lőfegyverek sorsáról a hamarosan beterjesztendő, lőfegyverekről, lőszerekről szóló törvény rendelkezik majd. (folyt.köv.)
1990. szeptember 11., kedd 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (8. rész)
|
E döntés előkészítésére tartotta fontosnak a fegyverek gyors begyűjtését, rendőrségi letétbe helyezését, elkerülve azok nagyszámú ,,elvesztését,,. Ez utóbbi kijelentést azzal támasztotta alá, hogy az elmúlt napokban, szinte varázsütésre, 150 önvédelmi fegyver tűnt el gyanús körülmények között. Horváth Balázs elismerte, hogy a közrend és a közbiztonság ijesztő mértékben romlik, ám nem tartotta megfelelő módszernek, hogy minden nagykorú állampolgárt erre hivatkozva felfegyverezzenek. Szólt arról is, hogy az illegális fegyverek begyűjtésére több akciót szerveztek, ám a belügyminiszter szerint nem olyan riasztóak a számok, mint az a köztudatban él, csak tört része annak, amiről beszélnek az emberek. Közölte, hogy a rendőrség minden olyan esetben eljár, amelyről tudomást szerez. Kihasználva a TV-közvetítés adta nyilvánosságot, kérte az állampolgárokat: jelezzenek minden gyanús körülményt. Elmondta még, hogy az önvédelmi fegyverek begyűjtésével a minisztérium senkit nem kíván megfosztani állásától, ám e fegyvereknek nem az a rendeltetése, hogy azokkal sokszor igen nagy összeget kereshessenek azok a személyek, akik az elmúlt rendszerben feddhetetlenségükért érdemelték ki tulajdonlását. Az év eleje óta egyébként a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályától leszereltek közül 90-en kértek önvédelmi fegyvert, az ORFK állományához tartozók közül pedig 61 személy, többségük azért, hogy gazdasági célra hasznosítsa.
A képviselő a miniszter válaszát nem fogadta el, a plénum azonban egyetértett azzal.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) is a belügyminiszterhez interpellált az önkormányzatok zökkenőmentes működésének feltételei megteremtése tárgyában. Rövid interpellációjában azt fejtegette, hogy késik több, az önkormányzatok működéséhez szorosan kapcsolódó törvény megalkotása, és arra kért választ, hogy mikor terjeszti ezeket a kormány a parlament elé.
A rövid kérdésre hosszú választ adott Horváth Balázs, sorolva a készülőben lévő, egyeztetés alatt álló törvényjavaslatok sokaságát. Az impresszív választ az interpelláló képviselő nem fogadta el, s ő is hosszas fejtegetésbe fogott annak indokolásául, hogy miért lenne elengedhetetlenül szükséges például az államigazgatási eljárásról szóló törvény mihamarabbi megalkotása. E nélkül ugyanis az állampolgárok nem tudják, hogy ügyes-bajos ügyeikkel kikhez fordulhatnak majd, illetve milyen formában, hol nyílik módjuk fellebbezésre. Horváth Balázs válaszát 149 igen, 91 nem szavazattal és 11 tartózkodással fogadta el a Parlament. (folyt.köv.)
1990. szeptember 11., kedd 19:47
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (9. rész)
|
Szűrös Mátyás (MSZP) interpellációjában azt firtatta: mit kíván tenni a magyar-szovjet kapcsolatok új alapokra helyezéséért a kormány, mit tesz konkrétan az átmeneti időszakban a két ország viszonyában keletkezett zavarok, félreértések megszüntetéséért? Készül-e erre vonatkozóan egy átfogó koncepció, cselekvési program, és ha igen, mi ennek lényege?
Mindezekre válaszul Jeszenszky Géza külügyminiszter felsorolta azokat a közelmúltban lezajlott és a közeljövőben megtartandó magas szintű találkozókat, amelyek célja éppen a magyar-szovjet kapcsolatok, az együttműködés új alapokra helyezése - hosszú távon. Ennek konkrét formája egy új kétoldalú szerződés, amely előkészítés alatt áll.
Megjegyezte: nem helytálló az a megállapítás, hogy a magyar-szovjet kapcsolatokban érzékelhető zavarok, bizonytalanságok döntően az utóbbi hónapokban keletkeztek. Bizonyítható, hogy a ma jelentkező problémák kivétel nélkül a korábbi időszak mesterségesen elfojtott ellentmondásaira, torz politikájára és gyakorlatára vezethetők vissza.
Szűrös Mátyás furcsállotta, hogy ma egy parlamenten kívüli kispárt próbál csupán a magyar-szovjet kapcsolatok szószólójaként fellépni, s ebben alig akad jó értelemben vett vetélytársa. Jeszenszky Géza viszont azt furcsállotta, hogy Szűrös Mátyás dicsérőleg említette az MSZMP-t.
A miniszteri választ egyébként elfogadó interpelláló képviselő három megjegyzést azonban fűzött az elhangzottakhoz. Eszerint: hagyják, hogy a múltat a történészek vitassák, ő előre szeretne tekinteni. Mint mondotta: nem tetszett a külügyminiszter stílusa sem, azt pedig külön fájlalja, hogy mint diplomata az árnyalatot nem értette meg a kispártra vonatkozóan, tudniillik a diplomáciában erre nagy szükség lenne. A miniszter válaszával a plénum is egyetértett.
Nagy András (SZDSZ) a trianoni emlékmű miatt kívánt interpellálni, ám ettől visszalépett. Annyit azért megjegyzett: a legkülönfélébb miniszteri és miniszterelnöki megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy a kormány nem tud egy nyelven beszélni.
Jeszenszky Géza, felkészülvén írásban a válaszra, fel is olvasta annak egy-egy részletét. Visszautasította a képviselő bírálatát, hangsúlyozva: a kormány ebben az ügyben világosan, a nyilvánosság előtt állást foglalt, nem tartott szükségesnek külön kormánynyilatkozatot kiadni. Mint mondotta: azt érti, ha nem is helyesli, hogy vannak országok, amelyek azért riogatják népüket és a világot a magyar irrendentizmus rémképével, mert el akarják terelni a figyelmet valódi problémáikról. (folyt. köv.)
1990. szeptember 11., kedd 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (10. rész)
|
Azt azonban nem érti, miért kellett itthon egy marginálisnak minősíthető társaság azóta vissza is vont kezdeményezéséből ekkora ügyet csinálni?
Végezetül Palotás János (MDF) az általános forgalmi adóról szóló törvénnyel összefüggésben a magánvállalkozók nyugtaadási kötelezettségének enyhítése, netán megszüntetése érdekében interpellált a pénzügyminiszterhez, aki - miként Botos Katalin államtitkár elmondta - 30 napon belül írásban válaszol a képviselőnek, élve a Házszabály adta jogával.
Jóllehet még 10 interpelláció és kérdés várt volna válaszra, az elnöklő Dornbach Alajos az ülést 18.45 perckor elnapolta. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) bejelentette, hogy ma el nem hangozhatott kérdését a Justitia-tervvel összefüggésben a továbbiakban nem kívánja feltenni, tehát töröljék a napirendből. Az Országgyűlés szeptember 17-én, hétfőn 10.30 órakor folytatja munkáját. (MTI)
1990. szeptember 11., kedd 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|