Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)

Miközben a Duna pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32 évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben, ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett belügyi tisztekben.

Munkásőrség

München, 1989. február 11. (SZER, Világhíradó) - Fele se tréfa
annak az "így történt" rebesgetésnek, hogy némelyek egészen
ragyogóan megélnek abból a hősinek kinyilvánított tettből,
miszerint az országba érkező első szovjet járőr előtt partizánként
mutatkoztak be. Aztán jött a barát - ha te azt mondod, én is ezt
állítom, és ez már két partizán. Gyarapodott is a szövetség
létszáma, és népmesei szókészletünkben előkelő helyre került az
ellenálló, mert a maroknyi valóban harcoló mellé felsorakoztak az
úgynevezett 1917-1919-es internacionalisták, a spanyolországi
önkéntesek, a Magyar Frontban tevékenykedők, a Vörös Hadsereg
kötelékébe sorozott hadifogoly alakulatok tagjai, meg a rádiós
iskolát végzettek, az ejtőernyővel ledobottak - ki tudná felsorolni
a mindahány egymást igazoló egyéni csoportot.
    
    A tényekhez tartozik, hogy amikor már nem lehetett tovább a
komolytalanság veszélye nélkül partizánokat avatni, a szövetséget
1982. január l-jén átkeresztelték. Azóta Magyar Ellenállók,
Antifasiszták Szövetsége néven gondoskodnak a hatezer főnyi
tagságról, akik közül 2400-an kapták meg a Szocialista Hazáért
érdemrendet, és az ezzel járó erkölcsi, és főleg anyagi előnyöket.
    
    Az MSZMP 13. kongresszusára kiadott kötet 29. oldalán azt
olvashatjuk, hogy a hatezerből ezerháromszázán vettek részt
fegyveres harcban. De azt nem árulják el, hogy hol, mikor és ki
ellen? Erős a gyanakvásunk, hogy java részük 1956. november 4. után
a, felcsillagozott T-34-esek árnyékában, netán a tankokban
rejtőzködve lőttek munka- és honfitársaikra, akkor még
karhatalmistának nevezvén magukat. A Kádár-kormány ígéreteinek hitt
és fegyverüket lerakott emberek gyorsan megtapasztalták a
pufajkások brutális rendszerét, és a nép csöndes utálattal nézte az
overallba bújtatott, svájcisapkás, vászonszárú csizmában
masírozókat - az MSZMP hadseregét. Ezeket a zászlóaljakat egyedül a
félelem hozta létre, hiszen a szabadság reményét melengetők azt
hirdették - márciusban újra kezdjük! Ez volt az a jelszó, a "MUK",
amitől rettegtek az ingatag hatalmukat féltő kommunisták. Fegyvert
adtak a tegnapi AVH-soknak, a Rákosi-rendszerben kiemelt
kádereknek, a gyűlölettől lihegő opportunistáknak. A párt őrei a
célzásra alkalmatlan dobtáras géppisztolyt úgy becézték: "győztes".
    
    Múltak az évek, és az 1957-ben tett eskü, a minden
osztályellenségtől való megvédés szövege 1962-ben a szocialista
haza védelmére módosult, de a kiátkozásokhoz hasonló fogadalom még
maradt. "Ha pedig eskümet megszegem, sújtson a Magyar
Népköztársaság törvénye, a párt, a dolgozó nép megvetése." Ez
utóbbi gyakorta volt észlelhető, mert a nyitott szemmel járkálok
gyorsan észrevették, hogy a stilizált acélszürke uniformisban
parádézók javarésze főleg a munkaidő kedvezményért kérte
felvételét. Az értelmiségiek esetében viszont - orvosok, tanárok,
mérnökök - a gyorsabb és zökkenőmentesebb előremenetel csábított. A
fiatalok némelyike pedig villogás szándékával jelentkezett, hogy
fegyverük lehessen.
    
    Propagandistáik kifelé azt hirdették, hogy a Munkásőrség más
fegyveres erőkkel és testületekkel együtt részt vesz az állam- és
közbiztonság védelmében és fenntartásában. Néha látványosan valóban
bevetették őket elcsavargott kisgyermekek felkutatásához, de valódi
feladatukról keveset beszéltek a nyilvánosság előtt.
    
    Azt meg pláne tilos volt javasolni, hogy szereljenek le az
önkéntesek, hiszen fenntartásuk - nem számítva a gyakorlatozás
miatt kiesett munkaórákat - egymilliárd forintjába kerül a dolgozó
népnek.
    
    A Tisztelt Ház honatyái előtt idén januárban megpendített lehetőség
komoly vihart kavart. De a védekezések, támadások nagy nyilvánosság
előtti disputáiban végre megtudhatták a téma iránt érdeklődők, hogy
az országos parancsnok, Borbély Sándor 1985-től altábornagy, és
fizetése a most legmagasabb, 60 százalékos adósávba tartozik.
    
    A Magyar Hírlap február 1-i számában még arról közöltek tudósítást
rövid interjú formájában, hogy ötödször módosult a munkásőr-eskü.
    
    Ez bizony nem semmi, mondják az ilyesmire a pesti aszfalton. Mert
ugyebár egyszer-kétszer még csak lehet változtatni, ám ezzel a
gyakori módosítgatásokkal elgyámoltalaníthatják a nehezebben
tanulókat. A mostani szövegből kimaradt az, hogy "az ellenséggel
egyetértésbe nem bocsátkozom", továbbá az is, hogy "hazánk
felvirágozását szolgálom".
    
    A jelenlegi, nem éppen bokrétás időszakban ez érthető. Az viszont
némi magyarázatra szorul, hogy ha a Munkásőrség költségvetését az
Országgyűlés hagyja jóvá, mozgósításukat a kormány, illetve annak
elnöke rendelheti el, és a haza belső békéjének őrzését kell
feladatuknak tekinteni, akkor miért szerepel az új, immáron ötödik
fogadalomban az a mondat: "a nemzetközi munkásosztály vörös, és
hazánk nemzeti zászlajához mindig hű leszek."
Az esküszöveg változtatásai kifejezik a párt ideológiájának
módosításait. Csak az nem világos, hogy aki például 1958-ban
esküdött fel, az másra kötelezte el magát, mint aki mondjuk 1988-
ban. +++
    


1989. február 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

A BM III/II Csoportfőnökség inforemációja alapján január 4-én jelentettük, hogy TÓTH ERNŐ, a Sydney-i magyar főkonzulátus rejtjelzője szolgálati idejének lejártával nem tért iszza Magyarországra. A szerv újabb adatai szerint Tóth magával vitte a retjeleszközöket is. Az információ forrása megbízható, tartalma nem ellenőrzött. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD