Rendszerváltás és az MTI

	Aknaveszély Afganisztánban
(Csipán Tibor) München, 1989. február 3. (SZER, A mai nap) A szovjet csapatok folytatják kivonulásukat Afganisztánból és sajnos nem viszik magukkal azt a több millió aknát, amelyet 9 év alatt szórtak szét. Ezek a nagy kiterjedésű aknamezők rendkívül veszélyesek a hazatérő menekültekre nézve, annál is inkább, mert a szovjet haderő nem adott tájékoztatást arról, hogy hol telepítettek aknákat. Ezt a veszélyt van hivatva csökkenteni a ENSZ Menekültügyi Bizottságának a kezdeményezése, amelyről washingtoni munkatársunk számol be hallgatóinknak: - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kérésére az Egyesült Államok szakértő csoportot küldött Pakisztánba. Ez a szakértő csoport a határ közelében élő több millió afgán menekült közül százakat fog kiképezni arra, hogy miként lehet hazatérésük esetén falvakat és a termőföldeket aknátlanítani. Mint ismeretes, a szovjet megszállók több millió aknát szórtak szét az országban, és katonai szakértők szerint különösen a műanyag szerkezetekbe rejtett aknák felderítése jelent még a szakértők számára is komoly feladatot. Washington a 30 katonai szakértőből álló csoportot a világszervezet emberbaráti és gazdasági segélykoordinátorának a kérésére küldte Pakisztánba. A csoport a szovjet kivonulás után még hat hónapig marad a menekülttáborokban, és szervezetileg integrálódik az ENSZ ott működő intézményeibe. A csoport feladata, hogy a menekülteket felkészítse az elaknásításból fakadó veszélyekre, és hogy kioktassa a hazatérőket: miként lehet hatástalanítani a robbanószerkezeteket. Az amerikai szakértők nem léphetnek be Afganisztán területére, kiképző tevékenységüket csak a menekülttáborokban folytathatják. A csoport indításának bejelentésével egy időben az amerikai külügyminisztérium újra elítélte a Szovjetunió afganisztáni atrocitásait. A külügy szóvivője szerint a visszavonuló szovjet csapatok példátlan pusztítást végeznek az országban. A kivonulás határidejének közeledtével egyre több újságíró és operatőr merészkedik be Afganisztánba, és itt nálunk megütközést keltettek azok a felvételek, melyek az elaknásítás következményeit mutatták be a televízióban. A mindenféle rendszer nélkül szanaszét szórt aknák már eddig több ezer polgári személyt öltek meg. Önkéntes nemzetközi orvoscsoportok pedig most külön ellátó hálózatot próbálnak létesíteni a karjukat, lábukat vesztett gyermekek művégtagokkal való ellátására. Nemzetközi katonai szakértők szerint a szovjet megszállók az elmúlt 9 évben mintegy 30 millió aknát szórtak szét Afganisztánban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a munkatársai attól tartanak, hogy az elaknásítás miatt a négy-négy és félmillió menekült java a szovjet kivonulás után sem mer majd visszatérni hazájába. Az amerikai szakértő csoport által indítandó kiképző-program a menekülteket éppen az elaknásításból származó veszélyek elkerülésére akarja felkészíteni, emellett olyan kisebb egységeket próbálnak létrehozni, melyek a hazatérés után a falvakban és a szántóföldeken képesek lesznek ellátni az aknaszedés feladatát. +++ 1989. február 3., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »