|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Református Ifjúsági Egyesület
|
München, 1989. január 23. (SZER, Protestáns világ) - A Magyar Református Ifjúsági Egyesület ideiglenes intéző bizottsága december végén felhívást tett közzé, amelyben csatlakozásra buzdította mindazokat, akik részt kívánnak venni az egyesület megalapításában. Az előkészítő bizottság így fogalmazta meg az egyesület célkitűzéseit: - Az alakuló egyesület összeakarja tartani azokat a fiatalokat, akik a Jézus Krisztusban vetett hit alapján, és a református hitvallási íratok szellemében kívánják Isten ügyét szolgálni. Az egyesület az evangéliumi hitmegújulása mellett a nemzeti értékek és kultúra megjelenítéséért küzd. Célja az ifjúság körében egyházunk hitvalló lelkületének, és missziói munkájának megerősítése. Pár nappal ezelőtt, a bizottság egyik tagja, Bóna Zoltán lelkész a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az egyesület célja élővé tenni a nemzeti értékeket, és hogy erősödjék az ifjúság körében az egyház missziója. Ettől a református egyház is saját megújulását várja. Az egyesülethez csatlakoznának a református cserkészcsapatok is. Nem zárkóznak el más mozgalmakkal való együttműködéstől sem. Reméljük, hogy a terv hamarosan valósággá válik, és 40 év után ismét működhet Magyarországon református ifjúsági szervezet. A budapesti rádió riportere a múlt héten a következő kérdést tette fel Tóth Károly püspöknek: - A parlament révén, hogy országgyűlési képviselő, az egyesülési jog vitájánál felszólalt, és nem igazán üdvözölte azt, hogy a különböző megalakuló új közösségek - adott esetben mondjuk egy egyház - nevét kölcsön vehetik, és mondhatják azt, hogy római katolikus nőegylet vagy katolikus legényegylet? Tóth püspök válasza így hangzott: - Én nagyon is pártolom, hogy megalakuljanak ilyen egyesületek. De hogy ha vallási közösségek, egyházak nevét akarják felvenni ezek az egyesületek, akkor egyeztessék a szándékaikat, célkitűzéseiket az illető egyházakkal. Érthető a püspök óvatossága. Nem szeretné, ha illetéktelenek visszaélnének az egyház nevével. Az egyeztetés igénye tehát jogos. Az óvatosság azonban nem akadályozhatja meg, hogy az egyház szellemével magukat azonosító közösségek használhassák az egyház nevét. Az említett református ifjúsági szervezet, és a református cserkészcsapat egyházi cégére ugyanis, nemcsak ezeknek a szervezeteknek, de magának az egyháznak is hasznára lesz. Mind a nyugati protestantizmus jelenlegi példái, mind a magyar protestáns egyesületek múltbeli tevékenysége azt bizonyítja, hogy az egyháznak nem kell félnie a pluralizmustól. +++
1989. január 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|