|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Német szakértői küldöttség
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. október 28. vasárnap (MTI-tud) - Hétfőn német
szakértői küldöttség érkezik Budapestre, hogy tekintettel a
Magyarországon kialakult válsághelyzetre tárgyaljon főleg az
energiaellátásban nyújtandó gyors és konkrét segítségről. A
pénzügyi, gazdasági és külpolitikai szakértőkből álló delegáció
útját Helmut Kohl kancellár jelentette be szombaton Rómából, az
Antall József kormányfőhöz intézett üzenetében. Kohl az üzenetben
egyebek között hangsúlyozta: minden európai érdeke, hogy
Magyarország szabadon választott kormánya sikeres legyen.
A Budapestre induló küldöttséghez közelálló körök szerint a németek a gyors és konkrét segítségnyújtás lehetőségén kívül behatóbban meg szeretnének ismerkedni a magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseivel, a rendelkezésre álló, vagy éppenséggel hiányzó erőforrások nagyságával, hogy Németország és az Európai Közösségek támogatási szándéka tettekre váltva már beépülhessen a magyar gazdasági tervekbe. A gyors segítségnyújtás információk szerint arra vonatkozik, hogy Németország kész bizonyos mennyiségű nyersolajat, benzint vagy szenet szállítani, ha Magyarország szerződéses partnerei nem tudnának eleget tenni kötelezettségeiknek. Helmut Kohl kancellár ilyesfajta segítségnyújtást már korábban is kilátásba helyezett.
A német tömegtájékoztatás a benzináremelés bejelentésének hatására kibontakozó magyarországi tiltakozási hullámot a fiatal magyar demokrácia legsúlyosabb válságának nevezte. Egyes kommentátorok megkockáztatták azt a felvetést, hogy a blokádakció megcsappanthatja a nyugati cégek beruházókedvét. Mások arra mutattak rá, hogy az áremeléssel Magyarországon a benzin drágább lenne, mint Németországban, holott a jövedelmi viszonyok erősen a németek javára billentik a mérleg nyelvét.+++
1990. október 28., vasárnap 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|