|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Koszorúzási ünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál
|
1990. október 22., hétfő - Nagy Imre kaposvári szülőházánál
koszorúzási ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn az 1956-os forradalom
34. évfordulójáról. Déli 12 órakor harangzúgással és katonai
tiszteletadással fogadták Göncz Árpád köztársasági elnököt, aki a
Himnusz elhangzása után elsőként koszorúzta meg a Május 1. utca 77.
számú ház falán a mártír miniszterelnök emléktábláját.
Rövid beszédében Göncz Árpád felidézte a történelem szülte államférfi életútját, aki emberségével és magyarságával tanúságot tett arról, hogy nehéz időben képes a népet szolgálni. Meggyőződése mellett a végsőkig kitartva, a népért áldozta életét, ezért marad az idők végezetéig 1956 forradalmának és szabadságharcának jelképe. Nagy Imrével együtt mindazok emlékének áldozunk - mondta a köztársasági elnök -, akik 34 éve talpra ugrottak Magyarországért, a magyar népért.
A méltató szavak után Nagy Erzsébet és fia helyezte el az emléktábla alatt a család koszorúját, majd az egykori harcostársak nevében a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a Politikai Foglyok Szövetségének képviselői rótták le kegyeletüket. Ezt követően a szülőváros és Somogy megye, az országgyűlési pártok helyi szervezetei, a kaposvári fiatalok és a fegyveres testületek képviselői koszorúztak.
A forradalom kaposvári eseményeinek egyik vezető egyénisége, Kunszabó Ferenc emlékidéző beszéde után Király Béla országgyűlési képviselő, az 1956-os nemzetőrség főparancsnoka szólt az ünnepség több mint ezer résztvevőjéhez. Győzedelmes forradalomként emlékezett meg a 34 évvel ezelőtti napokról, amelyet csak külső erővel és átmenetileg tudtak leverni, s amelynek egyenes folytatása a napjainkban zajló békés és csendes forradalom. Érthetetlen azonban - mondta Király Béla -, hogy az ,56-os lelkesedés helyett miért kíséri napjaink vértelen rendszerváltását egyre nagyobb apátia, kiábrándultság és érdektelenség. A lehetséges okok közt említette, hogy az elmúlt rendszer megfosztotta a jövőtől a mai közép- és idősebb generációt. Ezért főként a fiatalságtól remélhető, hogy győzelemmé tegye 1990-et is. A forradalom évfordulója ezentúl legyen a polgári és honvéd ifjúság ünnepe - ajánlotta a nemzetőrség egykori főparancsnoka.
A beszéd után Király Béla - az általa vezetett Atlanti Kutató és Kiadó Társulat ajándékaként - 1956 eseményeit hitelesen bemutató könyveket adott át a kaposvári felsőfokú és középiskolák tanulóinak.
Az ünnepség a Szózat hangjai után a honvéd alakulat díszmenetével ért véget. (MTI)
1990. október 22., hétfő 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|