|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Antall - díszvacsora, amerikai értékelés (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. október 19. péntek (MTI-TUD) - George Bush
elnök és felesége csütörtökön este díszvacsorát adott a Fehér Házban
Antall József miniszterelnök és felesége tiszteletére. Az eseményen
jelen volt az amerikai kormány, a törvényhozás több tagja, a
gazdasági, a szellemi, a társadalmi élet kiemelkedő személyiségei,
köztük jeles magyar származású amerikaiak, mint Teller Ede
atomfizikus, Tony Curtis színművész, valamint az amerikai magyar
egyházak vezető képviselői.
Bush elnök és felesége az amerikai és magyar zászlókkal díszített Fehér Ház bejáratánál fogadta vendégeit. Az elnöki és a miniszterelnöki pár negyedórát együtt töltött, ekkor nyújtották át az ajándékokat: George Bush orvostudományi könyvsorozatot ajándékozott a magyar miniszterelnöknek, aki ismeretesen orvostörténész, míg Bush elnök herendi teáskészletet kapott.
A tengerészgyalogosok zenekarának harsonahangjaira vonult be a feldíszített ebédlőterembe az elnöki pár vendégeivel. Elsőnek Bush elnök mondott pohárköszöntőt. Szólt arról, hogy az Egyesült Államoknak csaknem kétmillió magyar származású polgára van, köztük a tudomány, a zene nagyságai. Az amerikaiak csodálják a magyarság olyan hőseit, mint az államalapító Szent Istvón, vagy Bartók és Kodály, a Nobel-díjas tudósokat, vagy Hunyadi Jánost, aki útját állta az idegen hódításnak s akinek emlékére a katolikus templomokban máig delente harangoznak.
- A hősök öröksége ma jobban összeköti az amerikai és a magyar népet, mint valaha. S összefűzi népeinket kemény munkájuk, a közösség szolgálata, az odaadás a vallás iránt - és természetesen a szabadság lángoló szeretete. Az önök bátorsága, különösen az elmúlt két évben, kivívta csodálatunkat, példájuk ösztönzést adott nekünk - állapította meg az amerikai elnök.
Bush elmondta, hogy a vasfüggöny darabja, amelyet tavalyi budapesti látogatásán kapott, máig ott van irodájában, mint a magyar bátorság jelképe. - E döntésük, hogy megnyissák a határt, felszabadította az erőt, amely segített átformálni Európát s végül lerombolta a berlini falat. Ha Kossuth ma itt lehetne, láthatná, hogy álma, a szabad, demokratikus Magyarország valóra vált. Emeljük poharunkat - mint Kossuth fogalmazott - a szabadság hajnalcsillagára, s mint himnuszuk felejthetetlenül mondja: Isten áldd meg a magyart - fejezte be pohárköszöntőjét az amerikai elnök. (folyt.)
1990. október 19., péntek 07:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|