|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Bush-Antall (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 199O. október 18. csütörtök (MTI-tud.) -
George Bush amerikai elnök csütörtökön igen meleg szavakkal
üdvözölte Antall József kormányfőt a Fehér Házban, és
intézkedéseket jelentett be a magyar gazdaság támogatására. Az
ünnepélyes fogadtatás után a két politikus négyszemközt, majd a
küldöttségek bevonásával tárgyalt. A későbbiekben Antall József
James Baker külügyminiszter vendége volt, s folytatódtak a
tárgyalások a két ország együttműködéséről.
A magyar és amerikai zászlókkal fellobogózott Fehér Ház kertjében népes közönség gyűlt össze a fogadtatási ünnepségre, köztük az amerikai magyarság meghívott neves képviselői. A kormány részéről többek között James Baker külügyminiszter, Brent Scowcroft, nemzetbiztonsági tanácsadó és Colin Powell, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke volt jelen. Harsonaszó jelezte Bush elnök és Antall József érkezését, akik elléptek a felsorakozott díszegység előtt, s felhangzott a magyar, majd az amerikai himnusz.
Bush elnök rendkívül meleg szavakkal köszöntötte vendégét, emlékeztetve, hogy hét éve (alelnökként) ő volt az amerikai kormány legmagasabb rangú képviselője, aki Budapesten járt, tavaly pedig az első amerikai elnök, aki látogatást tett Magyarországon.
- Az első demokratikusan választott magyar miniszterelnök látogatása valóban történelmi esemény - hangoztatta Bush, és felidézte: 138 éve egy másik magyar hazafit, Kossuth Lajost fogadták a szabadság másik amerikai jelképében, a Kongresszusban.
- Budapesten, érkezésemkor Kossuth szobra állt a hátam mögött a nevét viselő téren. A mai, történelmi látogatás alkalmából felidézzük emlékét, hiszen harcának felemelő tanulsága, hogy tudta: egy bátor nép nem hajlik meg a szuronyok és a szögesdrót előtt, tudta, hogy a szabadság lángja örökké élni fog. Ma hazájában, Budapesttől a Nagyalföldig, a Duna tájain az új hazafiak tudják, hiszik, hogy egy szabad nép, a szabad ember számára minden lehetséges, tudják, hogy az egyén, nem az állam akarata a jövő. (folyt.)
1990. október 18., csütörtök 18:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|