|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Antall-előadás, tárgyalások (2. rész)
|
A kormányfő utalt arra, hogy a magyar kormány júniusban elsőként jelentette be a VSZ katonai elemeiből való kilépésre vonatkozó elhatározását és egyúttal kinyilvánította a szovjet katonai és politikai vezetés előtt, hogy a szerződés teljes felülvizsgálatára tart igényt, emellett pedig az a véleménye, hogy az amerikai csapatok európai jelenléte az európai biztonság garanciája.
- Örömmel mondhatom, hogy azóta a csehszlovák és a lengyel álláspont lényegesen közeledett a miénkhez. Ennek következtében a katonai szövetség jövőjét erőteljesen meg fogjuk kérdőjelezni a VSZ két hét múlva, Budapesten tartandó csúcsértekezletén.
- A VSZ mint politikai tanácskozó testület könnyen fennmaradhat még egy darabig, biztosítva a rendszeres politikai párbeszédet a Szovjetunióval. Ez annál is fontosabb, mivel Közép-Kelet-Európa jelenlegi zűrzavarában a szovjet katonai és politikai vezetés részéről a ,,hűtlen, a hálátlan Magyarországról,, hallható retorika nem segít annak a súlyos válságnak enyhítésében, amelyet a két ország közötti kereskedelem összeomlása, a szovjet olajszállítások visszafogása okozott. Nem számolva az óriási, váratlan veszteségeket, a bizalmi válság ellenkezik a magyar kormány szándékaival és filozófiájával. Ismételten kifejeztem meggyőződésemet, hogy az új helyzet végre lehetőséget ad a bizalom és az együttműködés tisztességes viszonyának megteremtésére a Szovjetunió és Magyarország között. Úgy véljük: az elhatározottság, a mérséklet kölcsönös lehet, s még a szóhasználatban is elkerülhetjük az erőszakosságot. Nem kétséges, hogy minden politikai kezdeményezésünkben kiváló partnerünk volt a Szovjetunió, Mihail Gorbacsov, aki nézetünk szerint messzemenően megérdemelte a Nobel-Békedíjat - mondotta Antall József. A miniszterelnök szólt az Ukrajnával való kétoldalú kapcsolatok megteremtéséről és Magyarországnak a balti államokkal kiépített kitűnő kapcsolatairól. (folyt.)
1990. október 16., kedd 18:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|