 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Demszky Gábor a szamizdat-irodalomról
|
-------------------------------------
München, 1990. október 9. (SZER, Magyar híradó) - Bizony nem
volt mindig az az érzése a magyar állampolgárnak, hogy a rendőrség
az ő ügyét szolgálja. Nem is olyan régen a BM jelentős része még
azzal volt elfoglalva, hogy egy maroknyi kis csoportot kísért, vett
őriztbe, kobozta el tőlük mindazt, amit nagy munka árán
előállítottak: a szamizdat irodalmat.
Néhány napja kapható Budapesten a könyvkereskedésekben egy
kötet: válogatás az AB szamizdat kiadó termékeiből. Baráth Edina
készített ebből alkalomból interjút Demszky Gáborral, az AB kiadó -
nyugodtan mondhatjuk: legendás hírű vezetőjével, aki azóta
parlamenti képviselő, a nemzetvédelmi bizottság elnöke, és Budapest
főpolgármester-jelöltje.
- Milyen érzés ez most?
- Ez azt jelzi, hogy itt, ebben a könyvesboltban letehettük a
könyveinket és ez a kötet megszülethetett, hogy végleg,
végérvényesen lezárult egy korszak, ami remélhetőleg soha vissza nem
jön Magyarországon, tehát nem lesz szükség szamizdatra.
- Nem jelent-e ez most valamilyen fájdalmas nosztalgiát,
sóvárgást a múlt után?
- Nagyon furcsa érzés ez, igen -, de azt mondanám inkább, hogy
nemcsak nehézségekkel és megpróbáltatásokkal jár ez, hanem nagyon
sok örömmel is. Nekem nagy öröm a kezembe venni egy kötetet. Most is
ezt a szamizdat kötetet úgy tartom a kezemben, mint annak idején.
Minden egyes kötetnek a megjelenése nagyon nagy öröm volt, nagyon
nagy győzelem volt, egy újabb tett volt. Azt lehet mondani, hogy
ilyen fajta tiszta örömeink mostanában nagyon ritkán vannak. Valami
hiányzik ebből a politikai légkörből körülöttünk - és ez az a
tiszta, felszabadult öröm. Nyitottabb politizálásra gondolok. Arra,
hogy végül is át kellene élnie az embereknek azt, hogy egy
rendszerváltás történik, és ezzel együtt az életkörülményeik
javulnak. (folyt.)
1990. október 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|