|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád nyilatkozata (1. rész)
|
1990. október 3., szerda - Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság
elnöke független értelmiségiek hozzá intézett nyílt levelére
reagálva szerdán nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek a
Parlamentben. Mint ismeretes, 100 magyar értelmiségi a kereszténység
és a magyarság szellemében tiltakozott az ellen, hogy: ,,bárki
bárkit önkényes - ,,faji,, , felekezeti stb. - szempontok szerint a
nyilvánosság előtt ki akarjon rekeszteni az ország egyenrangú
állampolgárai közül,,. Kérték a Magyar Köztársaság elnökét,
nyilvánítsa ki, hogy ez az ország több csonkítást már nem tud
elviselni, és tűrhetetlen, hogy ezt most itthon kíséreljék meg.
Göncz Árpád elöljáróban leszögezte, hogy a levél végkövetkeztetéseivel teljes mértékben egyetért, majd a többi között elmondta:
- Az aláírók olyan emberek, akik az életükkel tettek tanúbizonyságot arra, hogy magyarok és a magyarság ügyét magukénak érzik, felelősen gondolkodnak róla. Nem az antiszemitizmus ellen szeretnék most szólni, mert én az egész ügyet többnek érzem. Öngyilkos jelentőségűnek tartom ezt a vitát és szimptomatikusnak a magyarságra nézve. Ez egy véres, gyilkos vita, amely azzal fenyeget, hogy a Magyar Írószövetséget szétrobbantja, a magyar értelmiséget megosztja. Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak.
- A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy amin a vita megindult az körülhatárolhatatlan valami, egy fantomkérdés. (folyt. köv.)
1990. október 3., szerda 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|