|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Külföldi vendégek az Országos Választási Bizottságnál
|
1990. szeptember 30., vasárnap - Vasárnap este országjáró
körútjukat befejezve látogatást tettek az Országos Választási
Bizottságnál az Európa Tanács, valamint a holland önkormányzatok
szövetségének küldöttségei. A külföldi vendégek elsősorban azt
firtatták: mi az oka annak, hogy oly nagy a kistelepülések, illetve
a nagyvárosok részvételi arányai közötti eltérés.
Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására csak magánemberként vállalkozott, hiszen - mint mondotta - az OVB-nek nem feladata a választások eredményességének, vagy eredménytelenségének magyarázata. Személyes véleményét megfogalmazva az okok közül azt emelte ki elsőként, hogy a kisebb településeken az emberek általában jobban ismerték-ismerik a jelölteket, könnyebben tudtak közülük választani. A nagyvárosokban a jelöltek megismertetése, népszerűsítése korántsem volt könnyű feladat, s talán a pártok sem tudták megfelelően a nyilvánosság elé tárni programjaikat, amelyeket jelöltjeik is képviselnek. Németh János hangsúlyozta azt is, hogy a külföldi vendégek nehezen értik meg a magyarok magatartását, hiszen olyan országokból jöttek, ahol rendszeresen és természetesen zajlanak a választási kampányok, illetve a választások. Magyarországon azonban két generáció időszaka esett ki, így a magyar választópolgároknak szinte mindent meg kell tanulniuk. Az alacsony részvételi arányon már csak azért sem szabad csodálkozni - tette hozzá -, mert a márciusi országgyűlésiképviselő-választások után ebben az országban is mindenki azt hitte, hogy gyors, hatalmas és előnyös változások következnek be. Ez azonban nem történt meg, s a változás lassúsága elsősorban a gazdaságban tapasztalható. Az okok közé sorolta azt is, hogy az emberek jórésze még nem tudja: ezek a decentralizált önkormányzatok valóban jelentős hatalommal fognak rendelkezni. (MTI)
1990. szeptember 30., vasárnap 23:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|