|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország és az EFTA
|
-----------------------
München, 1990. szeptember 27. (SZER, A mai nap, Farkas Pál) - Még alig telt el három hónap azóta, hogy az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás, az EFTA és Magyarország képviselői Gothenburgban kinyilvánították együttműködési szándékukat, ma pedig dr.Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere már az első közös magyar-EFTA bizottsági tárgyalást nyithatta meg.
Az 1960-ban létrehozott, hat tagállomot tömörítő EFTA kereskedelmi súlya igen jelentős Európában. Ausztria, Svájc, Finnország, Norvégia, Svédország és Izland több mint 20 százalékkal részesedik az Európai Gazdasági Közösség exportjából és importjából. 1989-ben ez a forgalom összességében 232 milliárd dollárt tett ki.
Magyarországon az utóbbi időszakban történelmileg jelentős változások zajlottak le - kezdte megnyitóját dr. Kádár Béla -, és ezek a változások nemcsak a politikában, de a gazdaságban is gyökeres szemléletváltást igényelnek.
Magyarország célja az, hogy mielőbb szervesen beépüljön természetes közegébe, az európai integrációba, s ennek érdekében már meg is tette az első lépéseket.
Hiába látjuk azonban tisztán a célt, számos tényező nehezíti haladásunkat. Ezek között is a legsúlyosabb teher az a hatalmas külföldi adósságállomány és egyre növekvő adósságszolgálat, amely az elmúlt rendszer igencsak nyomasztó hagyatéka és állandó gondokat okoz a költségvetési egyensúly megteremtése terén.
A KGST-piac összeomlása, a német egyesülés okozta piacvesztés és az iraki megszállás okozta olajkrízis tovább nehezíti helyzetünket. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|